Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

Árva, Szepes és Zólyom megyékben, továbbá Pozsony megye városaiban, a Dunántúlon Vasvár megyében és Sopron megye városaiban a nők voltak többségben. Másutt a férfiak, északról dél felé haladva egyre nagyobb arányban. A vármegyékben általában a férfiak, a városokban ezzel szemben a nők aránya volt a nagyobb. Az iooo férfira jutott nők száma volt Vármegyékben Városokban Magyarországon 966 1065 Erdélyben 955 1156 Horvátországban 944 1045 Átlagosan 961 1077 61 város közül csaik 8-ban volt több férfi, mint nő, köztük Pesten, ahol 1000 férfira 98Ó nő jutott. Legkisebb volt a nők aránya Zágráb városában, 100c férfira itt csak 821 nő jutott. Legkisebb volt a férfiak túlsúlya a szlovákok lakta területeken, ahol egyes részekben a nők túlsúlyba is kerültek. A magyarok lakta területeken a férfiak voltak túlsúlyban. De legnagyobb a férfiak túlsúlya az erdélyi szászok, a románok, a szerbek és a horvátok lakta vidékeken volt.

22 A felekezetek aránya A felekezetek arányát feltehetőleg megváltoztatták a 18. század népmozgalmai. Ennek az aránynak az alakulására azonban nem egyedül a népmozgalmak hatottak, és talán nem is mindenütt a legerősebben. Az államhatalom vallási politikája, a protestánsok rekatolizálása, méginkább a görög keleti románok és ruszinok unióra térítése, nagy mértékben befolyásolták a felekezeti viszonyok változását. Minthogy adataink a század első évtizedeiből a felekezeti viszonyokról nincsenek, a változás menetét számszerűleg kimutatni nem tudjuk. Itt is II. József népszámlálásai nyújtják az első összefoglaló számadatokat az 1780-as évek viszonyairól. Ezekből 20 évvel korábbra visszakövetkeztetni csak annak hangsúlyozásával lehet, hogy a következtetés nagyon hipotetikus, hiszen e 20 év alatt mind a népmozgalmak, mind az állami rekatolizálás javában folyt. De még II. József népszámlálásai sem tájékoztatnak az egész országról. Nemcsak a katonai határőrvidék adatai nincsenek bennük, hanem Erdélyé is hiányzanak. Csak a szűkebb Magyarország és Horvátország felekezeti viszonyaira derül fény belőlük. A felekezetek %-os megoszlása az alábbi volt: Katolikus (római és görög) Evangélikus Református Görög keleti Zsidó Magyarország 61,2 9,5 12,9 G 3 Horvátország 79,3 0,6 20,I IOO,0 100,0