Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Első rész)

gyobb városok közül Pestre, Budára és Székesfehérvárra is számos szerb telepedett. A szlovákok, a ruszinok, a románok és nagyrészt a szerbek is saját kezdeményezésükből lépték át az ország határát, hogy azon belül letelepedjenek. Még a határőrvidékekre is inkább így jöttek, mint szervezett telepítési akciók keretében. Szervezett telepítési akciók nyugat felől majdnem kizárólag német telepeseket hoztak az országba. Egyes földesuraknak az akcióit, amelyek során egyik birtokukról a másikra költöztették át saját jobbágyaikat, magyarokat és más nemzetiségűeket egyaránt, nem tekintjük telepítéseknek, hanem szervezett elvándorlásnak. Németeken kívül, kis számban, és inkább saját kezdeményezésből, mint szervezetten, nyugat felől elzászi franciák, spanyolok és olaszok is jöttek az országba, főleg a Bánátba. Német telepesek is jöttek saját kezdeményezésből, de kevesen, inkább iparosok, a század első évtizedeiben, főleg a töröktől visszafoglalt területeik nagyobb városaiba. Nagyobb számban azonban a szervezett telepítési akciók hozták a német telepeseket. A német-római birodalom belső viszonyai, viszonylagos túlnépesedése, a parasztbirtok öröklődési rendszere, amely általában egy fiú számára biztosította az egész birtokot, háborúk, éhínségek stb. okozták, hogy a 18. században sokan kivándorlásra szánták el magukat. Nemcsak Magyarországra vándoroltak ki, hanem Hollandiába, Spanyolországba, Oroszországba a Volga vidékére, az angolok és a franciák amerikai gyarmataira stb. Főleg a kisebb német államokat hagyták el sokan. Magyarországhoz a német-római birodalomnál közelebb voltak az osztrák örökös tartományok, onnan azonban csak sajátos esetekben engedett távozni lakosokat a Habsburg kormányzat. Ezekben az esetekben nemcsak hozzájárult a kiköltözéshez, hanem hatalmi eszközökkel maga hajtotta végre a kitelepítést. A század 30-as éveitől kezdve Felső-Ausztriából, Karintiából, Stájerországból, főleg pedig Salzburgból, protestánsokat telepítenek át az erdélyi szászok földjére, akik maguk is protestánsok voltak. Ugyancsak a század 30-as éveitől kezdődően deportálták Bécsből és környékéről a rendészeti szempontból nemkívánatos elemeket. A Bánátba szállították őket. A Bánátba vitték a badeni Schwarzwald Hancnstein grófság zendülő parasztjait. Ez a telepítés már a német-római birodalomból történt, az ausztriaiakkal annyiban említhető együtt, mert ugyancsak hatalmi kényszerből történt. A birodalmi németek szervezett betelepítése a nagybirtokos földesurak, elsősorban a kincstárnak az akciói révén történt. Az államnak nemcsak mint a legnagyobb földesúrnak fűződött érdeke ahhoz, hogy minél több telepes jöjjön az országba. Az egész ország gazdasági érdeke is ezt kívánta. A merkantilizmus elvein alapuló állami gazdaságpolitika mindenütt nagy súlyt helyezett az impopulatiora, a lakosság létszámának, a termelőerőknek, idegenek betelepítésével történő növelésére. A Habsburg -központi kormányzat is mindent elkövetett, hogy a birodalom, azon belül különösen Magyarország népessége emelkedjék. Jellemző e tekintetben, hogy még arra is