Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Kanyar József: Könyv- és nyomdakultúra Dunántúlon a kései feudalizmus idején
ugyanis, hogy e századokban maga az irodalom, maga a íelvilágosodás és a reformkori hazai művelődésünk jelentős része: a magyar vidéken, a mezővárosok porában, a kisnemesi kúriák, a paplakok és a tanítóházak lámpafényénél született. Ezért voltak olyan jelentősek a vidéki nemesek és lelkészek könyvtárai, a sajátlagos hazai művelődéstörténet legfontosabb terepei, a magyar művelődés emberi környezetei, amelyektől szinte elválaszthatatlanok voltak a népművelés legfőbb fellegvárai: az iskolák. Az ilyen könyvtárak sorában tarthattuk számon korszakunkból - megyénkben - az inszurgensek feldúlta Pálóczi Horváth Ádám nagybajomi könyvtárát, az ugyancsak bajomi Sárközy tékát, a Somssichok sárdi könyvtárát, Kazinczy János: Mocsolád, Somogytúr, Nagyberény, Szólád és Kazsok művelt református lelkészének csaknem 500 kötetes (482) könyvtárát, a Belső-somogyi Református Egyházmegye csurgói könyvtárát és folyóiratállományát, Somogy megye nemesi közgyűlésének i8i6-ban alapított 4000 kötetes könyvállományát, s a megyebeli rendházak (Andocs, Felsősegesd) könyvtárait, s Tulok Mihály Ferenc kaposvári plébános (1805—1848) 61 művel gazdag könyvtárát, amelyben nagy számmal voltak orvosi kiadványok is [Müller: Opera medica (Geneve, 1736), Jacobuc Zwinger: Compendium medicum (Basileae, 1738), Henricus Krantz: Commentarium matematicum medicum (Viennae, 1765), Huldericus: Annus medicus (Lipsiae, 1709), Ferdínandus Miller: Epitome (Lipsiae, 1726), Coelius Aurelianus, Theodor Zwinger, valamint Haiszier György kétkötetes orvosi munkája (Veszprém, 1801)]. 15 Nem volt ritka egy-egy plébános 200-300 kötetes könyvtára sem. Az 50 éves göllei plébánosnak 320 műből, kb. 700 kötetből álló könyvtára volt, benne a magyar halotti beszédek egy egészen speciális gyűjteményével. Az egyházmegyében 69 somogyi plébánosnak 3135 könyve volt, több mint a veszprémieknek és a zalaiaknak, igaz, Somogyban voltak az egyházmegye leggazdagabb javadalma plébániái is. E könyvek között nyomonlkövethetjük a francia és a német filozófiai irodalmon keresztüli koreszmék lecsapódását, a klasszikus irodalom termékeit, a teológiai és a hitvitázó irodalom munkáit Pázmánnyal az élen, de nagyon sok utazási, földrajzi, mezőgazdasági és népszerű orvosi munka is található volt közöttük. * * * Nagyalakú, 428 számozott oldal terjedelmű az a kötet, amely Kurbély György veszprémi püspöknek a segesdi esperesi kerületben 1815. szept. 17-30. között tartott egyházlátogatásait tartalmazza. A látogatás e kerület 14 plébániájára terjedt ki (Nemesvid, Tapsony, Szob, Segesd, Mesztegnyő, Marcali, Fájsz, Öreglak, Buzsák, Tótszentpál, Kéthely, Vörs, Sámson és Csákány). A látogatások hagyományos szerkezetében vették fel a jegyzőkönyvek a vizsgált plébániákra vonatkozó adatokat, amelyekből részletes, szabatos és pontos leírást kaptunk - többek között - magukról a plébániatemplomokról, azok berendezéseiről, felszereléséről, harangjairól, a plébánia területén lévő kápolnákról, képesfákról, keresztekről, szobrokról, az egyes papok képzettségéről, jelleméről, magatartásáról, műveltségéről (könyvtáraiknak rendkívül érdekes darabonkénti jegyzékével együtt), a plébániák és filiák lélekszámáról - némi kormegoszlásáról is -, az iskolák állapotáról, a beiskolázottságról, a tanítók képzettségéről és magatartásáról, a plébánia vagyoni helyzetéről, birtokairól és jövedelmeiről i°3
