Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bognár Tibor: Fejezetek Szulok történetéből (1750-1812)
FEJEZETEK SZÜLÖK TÖRTÉNETÉBŐL (1750-1812.)- A betelepítéstől a mezővárosi cím elnyeréséig BOGNÁR TIBOR Az alábbi dolgozat keretében a földcsúr és jobbágy kapcsolatának néhány sarkalatos kérdése kerül vizsgálat alá egy német telepítésű község viszonyainak alakulása közepette. Természetesen annak tudatában, hogy az igen nagy történeti irodalmat felölelő témában nem könnyű új szempontokat felvetni e kérdéskörben, annál is inkább, mivel az erősen beszabályozott viszonyok nagy általánosságban véve e községek túlnyomó többsége számára megközelítőleg azonos fejlődési irányt tettek csak lehetővé ebben a korszakban. Érzésem szerint azonban azon jobbágyközségek történetének a kutatása, melyek szolgáltatásaikat úrbérpótló szerződéses rendszerben teljesítették, viszonylag kevésbé feltárt területe történeti irodalmunknak. Méginkább így van ez azoknál a településeknél, ahol a szolgáltatások sorában a fő szerep a pénzszolgáltatásnak jutott, olyannyira, hogy ehhez viszonyítva egyéb kötelezettségeik életvitelükben szinte jelentéktelen szerepet játszottak. Mivel a szerződéses jogi alapokra helyezett pénzszolgáltatásoís rendszer a szokványostól merőben elütő gazdasági berendezkedésnek vetette meg az alapját, talán nem lesz érdektelen Somogy megye legnagyobb német településének példáján keresztül néhány sajátságos elem felvillantásával vázlatos képet adni a XVIII. század második felének és a XIX. század elejének azokról a meghatározó elemeiről, melyek községünk lakosságának életére rányomták a bélyegüket, s melyek abból adódóan, hogy más alapokon nyugodtak, mint a környező falvak berendezkedése, természetszerűleg ezektől eltérő eredményeknek váltak a forrásaivá. A pénzszolgáltatáson alapuló szerződéses rendszerben kiaknázható kedvezőbb gazdasági irányvonal követése elvileg ugyan minden jobbágyközség előtt nyitva állott, anyagi okok miatt azonban csak kevesen tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Szülök lakossága szinte polgáriasuk viszonyokat vívott ki a maga számára már a feudalizmus idején, és olyan értékrendet alakított ki, amely a gazdasági kölcsönhatások révén igen jelentős befolyással volt még a környezetében ifekvő községek viszonyaira is. A betelepítéstől a mezővárosi cím elnyeréséig eltelt alig több mint fél évszázad története tartalmazza azokat a szinte máig érvényes alapvető elemeket, melyek a települést környezetétől élesen megkülönböztették. Azok a sajátos nemzetiségi, vallási és gazdasági problémák, melyek községünket egész története alatt végigkísérték, szinte kivétel nélkül ebben a korszakban gyökerez221
