Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
annyira szükséges ismeretének kiterjesztésére, illetőleg ezen ismeretek ..." megszerzésére!176 kívánt odafigyelni. Az Igali Olvasókör (1872) alapítói pedig az „olvasás, finomabb társalgás és eszmecsere által egymásnak magasabb művelődését [akarták] előmozdítani”177. A művelődés, az információcsere, a társasági élet mellett néha még az ön segélyezésre is gondot fordítottak. Máskor pedig egészen speciális feladatot vállaltak magukra. A Szigetvári Olvasóegylet komoly szerepet töltött be a Zrínyi-kultusz ápolásában178. Hogy az olvasókörök megfeleljenek tagjaik várakozásának, igyekeztek alkalmas egyleti helyiségeket szerezni. Napi- és hetilapokat járattak, esetenként többféle pártszínezetűt is. Ha tehetősebbek voltak, akkor még szépirodalmi folyóiratokat és előadásokat is tartottak. Az előadók zöme saját körükből került ki. A törvény által megengedett játékszereket is használtak. Amennyire lehetett, megpróbálták a szomszéd községek lakóit is bevonni az egyleti életbe. A békésebb célok mellett - a feszültebb időszakokban - a poli- tikusabhak is hangot kaptak. 1868-ban a Somogyhatvani Olvasókör kimondta, hogy „miután a szélső baloldal elveit tartja hazánk boldogságára, felvirágzására üdvösnek, segít, hogy a jövő követválasztások alkalmával községünk nem oly képviselőre szavazzon, ki az 1848-at csak zászlajára írja fel, a szívébe pedig nem...”179. A Drávafoki Olvasóegylet népkönyvtár-adományozási ügye 19121913-ban amiatt húzódott, mert politikai ügyekkel foglalkozott180. A kaposvári járás főszolgabírája viszont 1898-ban ezt írta a főispánnak a Nagybajomi Ifjúsági Dalárda és Olvasókörről: ,,. . . a munkás és földmíves iparosságnak a dalárdába vonása által a helyes irányú társulási ösztön jelentkezésére hathatósan szolgál”181. A polgári olvasókörök alapszabályaikban a kulturális igények mellett fokozottabb politikai érzékenységet mutattak. A művelődés és az olvasási kedv felkeltése mellett fontosnak tartották a politikai tájékozottságot is (pl. a Szabási Polgári Olvasókör, Csokonyai Polgári Olvasókörj182. Több helyütt kiemelték az egymás iránti és a vallási türelmet (pl. Somogy-Kiliti Polgári Olvasókör, Bábony- megyeri Polgári Olvasókör, Nagybárságyi Polgári Olvasókör, Kadarkút-községi Polgári OlvasókörJ183. A Tótszentgyörgyi Polgári Olvasókör nem kapta meg alapszabályára a jóváhagyást, mert „az alakítandó egylet oly célokat tűz ki, .. . melyek nem olvasókör, hanem csak is politikai egylet keretében valósíthatók meg”184. 1914-ben a Darányi Polgári Olvasóegylet népkönyvtárat kért. Az ilyenkor szükséges információt a helyi jegyző készítette el: „A tagok között vannak politikai tekintetben ellenzéki érzelműek is, de nem szélsőségekre hajlók”185. A polgári olvasókörök a maguk elé kitűzött céljaikat ugyanolyan, lehetőleg a tartalmas munkát biztosító eszközökkel igyekeztek megvalósítani, mint azt az „általános” olvasóegyletek tették. Szalóky Dániel, aki 37 évig volt elnöke a Csokonyai Polgári Olvasókörnek, az egyesület fennállásának negyvenedik évfordulójára elkészítette ennek történetét. Kezdetben a helyi református iskola egyik tanterme adott az egyletnek otthont, ahol „lapokból és könyvekből felolvasások, természettani, csillagászati, gazdaságtani stb. előadások tartatnak; sőt a tagok számvetésben is gyakoroltatnak”. Miután a helyiségük kérdése nem oldódott meg, a „lelkes és áldozatkész tagok ezután versengve [!] ajánlották fel lakházuk egy- egy külön szobáját, ingyen, vagy igen csekély bérért.. . ”. A kulturális és műkedvelő rendezvények mellett az utcai lámpák szerelésében is részt vettek. Adakozások sorában gyűjtöttek pénzt a csángók hazatelepítésére, a tűz- és vízkárosultak megsegítésére, Arany-, Baross-, Irányi- és Kossuth-szobrokra, a „helybeli 269
