Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
egyházak toronyóráira*’, az EMKE támogatására, a volt honvédek menházára és a tüdőbetegszanatóriumra’186. A féktelen, kiosapongó éíetrg is volt precedens. Az Igáit Polgári Olvasókörben kártyázás, tivomyázás és véres verekedések tették változatossá a hétköznapokat. A vezetési hiányosságokat a jegyzőkönyvből eltüntették. Mindazonáltal nem volt sem könyvtáruk, sem lapelőfizetésük. A kör helyisége ellenben a kocsma mellett állt. A kocsmáros az éj leple alatt itt szegte meg a záró órákat. A főszolgabíró alapszabályukat ezért felfüggesztette187 Zajos egyesületi élete miatt ugyanerre a sorsra jutott a Lengyeltóti Polgári Olvasókör is188. A Nagyatádi Polgári Olvasókör egyik i88i-es választmányi jegyzőkönyvének határozata szerint bort csak a fogadóstól vásárolhattak. Az olvasókör működéséhez „elengedhetetlennek” ítélt nedű sorsa úgy alakult, hogy az egyesületi gondnok csak a tagoktól hozhatott bort, de mindig ügyelnie kellett a minőségére és az olcsóságra. A „gondos” beszerzésnek azután meg lett az „eredménye”: az „Elnök úr előadja, hogy tapasztalata oda jutott már, hogy a kör helyiségében, mint csapszékben érzik némelyek magokat lenni”. Emellett volt egy éjjelnappal „kártyázó-compánia” is. Egy másik választmányi ülésen (i881) viszont az egylet alelnöke tűrhetetlennek tartotta a női tagok jelenlétét a körben, ott, ahol a „szolidságnak honolni kell”. Az olvasókör 1882 évi 491 forintnyi költségvetésében könyvbeszerzésre nem ütemeztek egy fillért sem189. A Központi Statisztikai Hivatal számára a törvényhatóságok 1902-ben összeírták iparosaik és ipari munkásaik egyleteit190. A Somogybán összegyűjtött egyesületekből 10 volt kulturális. Az iparos olvasókörök céljaik és az ezek keresztülviteléhez szükséges eszközök megválasztásában is többi olvasóegylethez hasonlítottak. Eltérés azért volt és nem csak a megnevezést illetően. A megmaradt jegyzőkönyvi töredékek, valamint a hivatalos hangon megfogalmazott célok azt mutatták, hogy az olvasókörökön belüli egyleti demokrácia itt fejlődött a legkedvezőbb körülmények között. Gyakorlati tevékenységük is erre utalt. Ezek az egyesületek nyitottabbak voltak a többieknél, sokszor a kereskedőkkel vagy éppen a parasztokkal alkottak egy közösséget. A Karádi Iparos Olvasókör például így határozta meg céljait: „ . . . egyesülési pontot képezni, hol az iparosok és értelmesebb földművelők egymással minél gyakrabban és számosabban találkozhassanak, kölcsönös eszmecsere és szilárd összetartás által [az] ismeretekben előre haladjanak ... ”191. Tamás József, az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság elnöke szerint a céhek megszűnte után azok szakmai, igazgatási és érdekvédelmi szerepét az ipartársulatok, később az ipartestületek, a hajdani nevelő, népművelő funkciójukat pedig az iparos olvasókörök vették át192. A századforduló pártküzdelmeit demonstrálták azok az olvasókörök, melyek megnevezésükben is jelezték politikai álláspontjukat. Az egyház az állam, illetve különböző elméletek (pl. darwinizmus, materializmus) részéről ért támadások erejét tompítandó alakította meg a felekezeti, zömében katolikus, jelzőkkel ellátott olvasóegyleteket. Céljaikat az Attalai Római Katolikus Olvasókörhöz vagy a Csornai R.k. Olvasókörhöz hasonlóan fogalmazták meg: Csorna és „vidékén lakó katolikusok szellemi, társadalmi, anyagi érdekeinek előmozdítása, a valláserkölcsi szellem a közművelődés és az összetartás fejlesztése által, a politika mellőzésével. ... [A] földművelési és gazdasági ismeretek terjesztését, elszegényedett katolikus! egyének, emberbaráti célok felkarolását és előmozdítását, ...a körhöz fordulóknak tanáccsal az ügyeikben támogatás és közbenjárással” akarta szolgálni tagjait. Közművelődési tevékenységükben - természetesen - ko270
