Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

1 5 5 333 volt- A mezőgazdaságban 110336^11 (71%), az iparban pedig mindösz- sze 20172 (13%) dolgoztak, s ezek többsége is kisiparosként kereste kenyerét. A gazdakörökhöz képest igen kevés iparos egyesületet regisztráltak a nyilvántartások. Az egyesületi szerkezetet tekintve kedvezőbb képet kap a kutató, ha figyelembe veszi, hogy a nagy számú olvasókör egy részét is iparosok alkották. Egy 1901 ^es összeírás szerint a megye minden járásában volt vagy szakmai szempontok alapján szervezett egyesület, vagy iparos olvasókör.149 Kaposváron természetesen foglalkozásonként is alakítottak pl. a mészárosok és hentesek, a fodrászok, a fényképészeik vagy az építőiparosok saját egyesületet. A kor egyik vitás kérdéscsoportját, az ipartörvényeket és a hozzá kapcsolódó panaszokat (konkur- rencia, gyáripar, kontárok stb.) figyelembe véve az sem kizárt, hogy ipartársulatok és ipartestületek mellett ezekkel az egyesületekkél a sokszor visszavágyott céhek által nyújtott, egyébként idejemúlt, védelmet is pótolni akarták.

Az önművelést, a társasági életet, a szakmai fejlődést, a helyi ipar gyarapítását és a hazai nyelv művelését tekintették céljuknak. Ezt előadásokkal, szak- könyvek, szaklapok és folyóiratok olvasásával, engedélyezett játékszerek beszerzésével és különböző rendezvényekkel akarták megvalósítani. A célok megfogalmazásakor gondosan ügyeltek azok politikamentességére, vagy legalábbis annak látszatára. A Szigetvári Katbolikus Legényegylet az iparoslegényeket akarta ösz- szefogni és „tisztességes iparosokká”, „hithűférfiakká és derék polgárokká” nevelni. Olyan egyleti otthont terveztek, „melyekben a tagok csekély díjazásért jó lakást és ellátást, az utazók menhelyet...” nyerhettek. Alapszabálya megfogalmazta a vallásos, tanulságos és szórakoztató előadások, a vallási kötelezettségek gyakorlását, a szakmai képzését szolgáló ipari szaktanfolyamok, a közös éneklést, könyvtáralapítás, szórakozás s a társegyesületekkel való kapcsolattartás igényét is.150 A Lengyeltóti Iparoskor 1912-ben kormánypárti cikkei miatt lemondta a Somogyi Hírlapot és helyette a Somogyi Ellenzéket rendelte meg.151

A munkáskultúra egyik legjelentősebb képviselőjeként 1879-ben alakult meg a Kaposvári Iparos Ifjúság Önképző Egylete. A szakmai önművelés mellett gazdag és széles látókörű programot dolgozott ki.152 Az általános célokon túl egyleti rajziskolát szervezett, több napi- és hetilapot járatott, színvonalas műkedvelő előadásokat tartott és tíz év alatt egy szép könyvtárat is kifejlesztett. 1894- ben a 647 kötetes állománya, melyből 48 mű németül íródott, gondos állományfejlesztést mutatott. A tagok Csiky, Csokonay, Dumas, Dickens, Dosztojevszkij, Eötvös, Flaubert, Garai, Gyulai, Goethe, Széchenyi, Hugó, Jókai, Katona, Kisfaludy S., Kossuth, Madách, Maupassant, Mikszáth, Petőfi, Schiller, Vörösmarty és Zola műveit olvashatták.153 A tagok betegsége esetén - otthoni vagy kórházi ápolás mellett - ellátási összeget, halálozáskor pedig temetési segélyt kaptak.154 Sajnos az iparoskörök könyvtári statisztikai adatait nehéz fellelni. Az országos adattárak sem végeztek teljeskörű feltárást. A „Magyar Minerva” I9i2^ben mindössze egy somogyit, az Erdőcsokonyai Iparoskor által 1909-ben alapított 168 kötetes könyvtárat említette. Az újságelőfizetésekre is csak itt-ott lehet rábukkanni. A könyvek beszerzése több forrásból történt: elsősorban a tagdíjakból, ezenkívül adományokból, különféle rendezvények bevételeiből. Több helyen szokás volt a sajtótermékek év végi árverezése, melyek összegét szintén a könyvtár gyarapítására fordították.

Az iparostagok érdeklődése sok esetben túllépett a saját szakterületük keretén. Egyrészf; más szakmabeliekkel, főleg kereskedőkkel együttműködve alapí265