Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
tottak közös egyesületet (pl. Csurgón Kereskedők és Iparos Ifjak Önképző Egylete), másrészt az országos szinten dolgozó egyletekkel is felvették a kapcsolatot. A kereskedők és a vendéglátóiparosok is megalakították a maguk egyleteit. A szakirányú ön- és továbbképzésit, a művelődést, a társaséletet, erkölcsi és gazdasági érdekeik védelmét ők is fontosnak tartották. Kaposváron az első a Kereskedelmi Kaszinó volt, mely 1876-ban alakult. Ezt követően 1901-ben szervezték a város másik ilyen egyletét, a Kaposvári Kereskedők Egyesületét. Külön közösséget hoztak létre a fiatalok 1881-ben Kaposvári Kereskedő Ifjak Társulata,155 1904-ben pedig Csurgói Iparos Kereskedő Ifjúság Önképzőköre néven. A kereskedők egyesületeit természetesen a megye más településein, pl. Szigetváron, Nagyatádon is megtaláltuk. A szakmai egyesületeken belül kiemelkedő helyet foglaltak el a tanítóegyletek, melyek múltját Kelemen Elemér Somogy népoktatástörténeti munkáiban feltárta, így ezek elemzésétől eltekintünk.150 A korszerűbb tanügy érdekében már az 1860-as évtizedben megindult a tanítók mozgalma. A kibontakozás ezen a téren is a kiegyezés után indult meg. „Eötvös József a népoktatási törvény egységes értelmezésében, egyöntetű végrehajtásában nagy szerepet szánt a tanítóegyleteknek.”157 A szervező munka azonban lassan ment. A népoktatási törvény életbe lépése után két évvel még volt olyan község, ahol nem is hallottak erről a jogszabályról. Elsőként a Szigetvárvidéki Tanítóegylet alakult meg 1869-ben.158 Az alispáni nyilvántartásban nem is szereplő egylet célja: ,,a) az önképzés, b) a néptanoda és néptanítók előmozdítása és védelme” .. . volt. Mindezt nevelési és módszertani felolvasásokkal, előadásokkal, vitákkal és könyvtáralapítással kívánták elérni. 1870-ben alakult meg a Somogy megyei Tanítóegylet. A szervező munkát az egyházak felekezeti különbséget hangsúlyozó tevékenysége gátolta. Több felekezeti tanítóegylet alakult: pl. a katolikusok által létrehozott Kaposvári Esperességi Önképző Tanítóegylet (1869), a Karádi Egyházkerület Katolikus Néptanítók Egylete (1870), vagy a protestáns egyházak szervezte egyletek pl. Tabon és Kadarkúton, majd az 1880-as években Csurgón, Igáiban, Kaposváron és Marcaliban. A református tanítók nagy része azonban az állami tanítók egyesületeiben tevékenykedett. Időközben fokozatosan kialakultak a járási körök, amelyek működését rossz pénzügyi lehetőségeik nagymértékben nehezítették. Az érdektelenség és a közömbösség általános volt és csak egyes személyek vagy kisebb csoportok munkája tudott néha lelkesedést vinni életükbe. Ezért így még nagyobb jelentősége volt a központi, megyei tanítóegyletnek, melynek tulajdonképpen fiókjaiként működtek. A Somogy megyei Tanító Egyesület 1870-foen alakult Kaposváron.158 Több évig azonban ők is számos nehézséggel, sok kicsinyességgel küszködtek. Az egylet számára igen szerencsés volt, hogy 1876 után a csurgói tanítóképző tanárai irányították. Az elnök Bárány Ignác, az intézet igazgatója, a főjegyző pedig Horváth József, szintén tanítóképezdei tanár volt.160 őket ismét csurgói kartársaik váltották: Adorján Miklós és Petfaes János.101 A már 170 tagot számláló egyesületben járási köreiben - kivétel a kaposvári, szili, nagyatádi - pezsgő egyesületi élet indult be sok szakelőadással és saját megyei tanügyi lappal. A változást jelezte az is, hogy 1885-ös módosított alapszabálya sokrétűbb volt az 1878-ban elfogadotténál.103 Az állam és az egyházak között folyó küzdelemben az utóbbiak fokozatosan teret vesztettek. Ezt a kulturális és erkölcsi veszteséget megpróbálták ellen266
