Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
A város külső arculatának rendezésére akkor nyílt lehetőség, amikor Németh István, Kaposvár polgármestere - többszöri tárgyalás után - 1897-ben elérte azt, hogy az Esterházy uradalom eladta a városnak a 25 kát. holdas ún. Meggyes telket, angol kerttel, magtárral és egyéb épületekkel együtt 100 ezer forintért. Ez a vételár magában a képviselőtestületben is igen súlyos vita tárgya volt, minthogy a földek holdjáért 4000 forintot kellett fizetni, noha akikor a városban a föld forgalmi ára 800 forint körül mozgott.81 1897-ben a 12. évfolyamába lépő Kaposvár c. hetilap külön, rendkívüli kiadásban számol be arról a városi közgyűlésről, amelyben a város vezetői beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a polgármester a herceggel kötött szerződést aláírja. E szerződésben nemcsak a Meggyes telek megvételéről volt szó, hanem további 18 ezer forintért megvásárolták a hercegtől a vásártartási jogot is. Ezzel lehetővé vált a piac rendezése, a körforgalom igényeinek megfelelő formálása, az egészségügyi ellenőrzés bevezetése. Ez valóban „epochalis” jelentőségű volt a város történetében, amint ezt a lap megjegyezte.82 Ekkor már a Meggyes telek megvételét ellenzők is a polgármester mögött álltak és a szavazás egyhangú volt. Valóban, a vétel nagyon kifizetődött, mert ezt a területet felparcellázták, s ezekre épült a város tulajdonképpeni központi magja: szép középületeivel, az igazságügyi palotával, a siket-némák intézetével, a MÁV internátusával. Itt kell megemlítenem azt, hogy 1911-ben a határnak 29,5%-a volt herceg Eszterházy tulajdonában, illetőleg a MIR bérletében. A határ 14%-án a városi gazdaság terült el (amely nagyrészt erdőbirtokból állt), s további 4,5%-át a város birtokaként jegyezték fel a gazdacímtárban.83 A századforduló után a város társadalmában jelentkező mintegy 12,4%-ot kitevő agrárnépességnek több mint a fele ezen a területen mezőgazdasági munkás, gazdasági cseléd és napszámosként nyert alkalmazást. Milyen volt a város társadalma, hogyan fejlődött és alakult a lakosok foglalkozási megoszlása? 1876-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara 406 önálló vállalkozót, 662 segédet, 367 tanoncot és 71 férfi, továbbá 47 női munkást tüntetett fel iparban dolgozóként. Az ipar tehát a város életében igen jeKaposvár századfordulói látképe a Donner város felől 317
