Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara már idézett összeírásában 1876- ban Szigetváron 199 önálló vállalkozót, 152 segédet, 118 tanoncot, 20 férfi és 1 női munkást tüntetett fel az iparban, vagyis 1848 óta az iparban dolgozók száma 175 fővel csökkent Szigetváron. Ez pedig azt jelentette, hogy az ipari keresők száma az 1870. évi kereső lakosság számának mintegy 10%-át alkotta. A kereskedelem helyzete némiképp más. 1848-ban 51 kereskedést jegyeztek fel, amelyben 62 kereskedő dolgozott. 1876-ban a kereskedések száma eggyel nőtt, de az abban alkalmazottak száma már 26 főre emelkedett. A gazdaságnak ez az ága - úgy tűnik - jobban fejlődhetett, mint a belső piacra támaszkodó ipar. A hitelélet fejlődéséről is képet kapunk ennek az összeírásnak a segítségével, ebben az évben takarékpénztár és segélyegylet működött Szigetvár területén. Az ipari műhelyek között gőzfűrészművet és gőzmalmot is találunk, mindamellett Szigetváron számban és arányban megfogyatkozott az iparosság, és ez már akkor az elszegényedés, a piac és a kereslet csökkenésének jele volt.*’7 A községi törvény után ez a mezőváros is nagyközség lett, ás okkal süly- lyedt le akkor, amikor a hajdani sikertelen vetélytárs erős megyei központtá tudott átalakulni. Legnagyobb veszteség a vasútvonal kiépülésével érte, mert az 1868-ban megépített pécs-barcsi vonal Szigetvár forgalmát Barcsra terelte át, pedig azelőtt az egész nagy vidékről ide központosuk a forgalom. . .. „az új vonal — írta Németh Béla - nem adhatja vissza a Barccsal szemben örökre elvesztett forgalmi és kereskedelmi pozíciót.”08 Szigetvár fejlődése megtorpant, & csak lassan kezdett magára találni. E város életében a múlt játszotta a legnagyobb szerepet, ennek emlékét őrizte. Érdemes áttekintenünk, hogy milyennek látta Szigetvár helyzetét 1864-ben az akkori vezetősége. Mint tudjuk, a város ekkor még perben állt földesurával. A régmúltról annyit írtak, hogy a hagyomány szerint egy görög alapította a várost, menekülve otthonából, s itt épített erős tornyot, a mocsár és a folyó védelme alatt. A mezőváros lakóiról csupán annyit írt, hogy e görög családon kívül „nem tudatik” semmi. Felsorolja még a város jegyzője az egyes dűlők neveit, minden további kommentár nélkül.69 Az 1870-es években még mindig nyoma van annak, hogy a város közössége erős, bár az egyes .rétegeknek már külön egyletei alakulnak. A pénzintézeteken kívül olvasóegylet, betegsegélyző pénztár van a városban, és akkor építik közkórházát. A munkásosztály első hazai lapja: Az Arbeiter Wochen Chronik számára Somogy megye területéről elsőként Szigetvárról érkeztek a rendszeres tudósítások. Fel kell figyelnünk még egy érdekességre. Legutóbb készült Somogy megye egyesületeiről egy kataszter, amely településekre lebontva mutatta be a megye területén a kiegyezés után keletkezett egyesületéket.70 Míg Barcson 28, Nagyatádon 23 egyesület keletkezett 1867 és 1914 között, Szigetváron az egyesületek száma 37, és ezek közül 5 (az összesnek 13,5%-a) munkásegylet vagy munkás betegsegélyző egylet, illetve a munkásosztály egy-egy szakmunkáscsoportjának egyesülete volt. (Megjegyzem, hogy Kaposváron, ahol 91 egyesület volt, ez az arány A fejlődés Szigetváron tehát a munkásság koncentrációjával megteremtette a munkás érdekképviseletek alapvető formáit is. 1870-ben - a megyeszékhellyel egyidejűleg - itt is létrejött az általános munkásegylet.71
