Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
A városi közösség érdeklődését mutatja ügyei iránt, hogy 1889 márciusában a négy város közül másodikként önálló hetilap létesült, amelynek vezércikke kifejtette, hogy a lap elsősorban a helyi közönség tájékoztatására alakult. A hetente egyszer megjelenő Szigetvár és Vidéke c. lap amellett közgazdasági és kereskedelmi híreket is közölt, ismeretterjesztő cikkeknek is helyt adott, olyan témákkal, amelyek egyaránt érdekelték az iparos és a gazda közönséget is.72 Szigetvár vásártere a felépült tűzoltólaktanyával A világháború előtt a nagyközségben három takarékpénztár, két segélyegylet, önkéntes tűzoltóegylet, polgári kaszinó, olvasókör és további 8 egylet működött. Cipőgyára, 3 gőzmalma és 2 téglagyára volt.73 Szigetvár elvesztette a megyeszékhellyel azonos szerepkörét, de az őt ért sok és súlyos csapás után is talpra tudott állni, s fel tudta építeni a maga különleges belső társadalmát. A századfordulón e társadalomban már nagyarányban találunk iparosokat, a kis- és a gyáripar képviselőit egyaránt, jelentőségében növekedett a kereskedelem, de ugyanakkor 1900-1910 között fogyó tendenciát mutatott a napszámos réteg. (Lásd 2. sz. grafikon.) 1913-ban Szigetvár határában 3 majorban 81 gazdasági cselédet tartottak számon. Ez a lakosság 1,5%-át sem érte el. Túl jelentéktelen réteg volt ez ahhoz, hogy a városka társadalmára bármiféle hatást gyakoroljanak. Fel kell azonban figyelnünk arra, hogy az ipari vállalatok isegédszemélyzetének aránya már 1910-ben a lakosság 12,5%-a volt, amihez, ha a családtagokat is hozzászámítjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a lakosság egynegyedét az iparban dolgozó alkalmazottak alkották.74 E számaránynál többet mond az, hogy ez a réteg már kezdte felismerni jelentőségét, az összefogásban rejlő erőt, is Szigetvár neve egyre gyakrabban szerepelt a rendőrségi jelentések sztrájklistáján.75 Szigetvár fejlődésének mércéjeként és az összehasonlítás kedvéért jegyezzük meg, hogy míg 1881-iben 733 házban 5014 lakos élt, 1911-ben már 917 házban 6145 lakost tartottak nyilván.76 A társadalmon belüli, előbb már említett foglalkozási arányok azonban a város lakóinak pauperizálódását, elszegényedését mutatják. Ennek a városnak ismét egészen más arculata volt, mint az előbbi kettőnek.
