Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
Az 1860-as években a Dunagőzhajózási Társaság Eszék és Kakonya között rendes hajózást teremtett, 1864-65-ban kis személygőzösök közlekedtek, amelyekhez 1000-1500 mázsa terhet elbíró uszályhajókat kapcsoltak. A Társaság azonban nem találta meg számítását, a folyóban levő eltávolíthatatlan akadályok miatt a hajózást 1865-től csak Barcs és Eszék között tartotta fenn/17 A vidék életében a döntő változást a vasút hozta meg. 1868-ban adták át a forgalomnak a barcs-pécsi vasútvonalat, amelynek megépítésére a kiegyezés utáni első magyar kormány adott engedélyt. Ugyanez év őszén nyílt meg a Barcs- Murakeresztúr közötti 70 km-es vasútvonal, amely a Déli Vasút egyik fontos állomásává tette Barcsot. Ezzel a vasútvonallal ez a mezőváros közvetlen kapcsolatba került - a Déli Vasút csatlakozó vonalai révén - Nagykanizsán és Sopronon át Béccsel, sőt 1877-től kezdve a tengerparttal is.48 Ez már jó infrastrukturális alapját képezhette egy ide települő raktárbázisnak és egy kialakuló nagyiparnak. A Széchenyi család volt az első, aki felismerte Barcs közlekedési előnyeiben rejlő lehetőségeket. A már említett Széchenyi Imre apja és nagybátyja építtette az egyik hatalmas Dráva-parti raktárát, amelyet utóbb a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank bérek ki. Az 1890-es években a Dráva partján álló raktárakban évi 6 millió forint biztosítási értéken felüli gabonamennyiség volt, mert itt gyűjtötték össze az Al-Dunáról érkező gabonát is. 1883-ban felépült a Dráván az első fahíd (utóbb vashíd), amelyet hamarosan vasúti híd felépítése is követett. Ez lehetővé tette a nyersanyagszállítást Szlavóniából. A Barcson 1884-ben bejegyzett francia faipari cég a nyugat-európai nagy fakerestletet használva ki, elsősorban a Dráva-parti és szlavóniai tölgyfák félfeldolgozását és elszállítását kívánta megvalósítani. Az 1890-es években a francia fűrészgyár és faraktár évente 2-3 millió forintnál is többet érő faanyagot A barcsi Dráva-híd 3°5
