Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
megalakultak a kaszinók. Ezek a vidéki körök azonban csak nevükben tudták lemásolni a Kaposvári Nemzeti Kaszinót. A vidéki kaszinók a járási, illetve a községekben a helyi elitet gyűjtötték össze, s nyilvánvaló volt, hogy társadalmi helyzetük, lehetőségeik messze elmaradtak a megyeitől, amelynek arisztokrata és nagypolgár tagjai igen megválogatták a hozzájuk belépőket. A Kaposvári Nemzeti Kaszinó 1838-ban alakult. Két évvel később létrejött a „nem nemesi Casinó” is243. A Nemzeti Kaszinó a szabadságharc bukása után sem oszlott fel. Az 1850- es években új alapszabályt kapott244. Jelentősége és általában a kaszinók jelentősége az 1860-as évektől nőtt245. A kaposvári kaszinó tevékenysége is megélénkült, főleg 1867 után. Ekkorra tagságának összetétele is változott, mert a vagyoni helyzetet is mérlegelve egyre több polgárt fogadott soraiba246. Az új alapszabálya 1878-ban készült el. Az itt folyó élénk társasági életről és gazdag könyvtáráról gyakran írtak a megyei lapok. Mindezek ellenére a kaszinó működése sem mehetett mindig zökkenőmentesen. 1890-ben Makfalvay Géza, az egyesület igazgatója, későbbi főispán, elpanaszolta az alispánnak, hogy az 1300 frt-ra rúgó tag- díjhátralék behajtását csak a polgármester, körjegyzők és községi elöljárók segítségével lehet foganatosítani247. Az egyesületi iratok és a jól használható tagnévsorok hiányában a kaszinók, a társaskörök megfelelő megkülönböztetését nehéz elvégezni. A társaskörök a mintának tekintett kaszinókat követve az 1890-es és az 1900-as években alakultak, és ezeknél alacsonyabb tagdíjat szedtek. Az egyesület megnevezése bizonyos mértékben tartalmazta az eltéréseket is, mint pl. a Csurgói Polgári Kaszinó (olvasókör), a Nagyatádi Iparos és Kereskedő Kaszinó, a Nemesvidi Asztaltársaság, a Somogyvári. Iparos- és Polgári Kör, a Szuloki Polgári Társaskör248. Tagjai elsősorban a helyi iparosokból és kereskedőkből kerültek ki. Korábban, a szakmai egyletek típusánál már érintettük a Kaposvári Hivatalnokok Társaskörét, amelyet tevékenysége alapján ide is, és a kulturális egyletek csoportjába is be lehetett sorolni. Az iparoskörök egy része szintén helyet kaphatott a társasági egyesületek sorában. Hasonló problémával kell szembenézni a kettős kategorizálást magukban hordozó különféle katolikus körök esetében is. A katolikus egyház az őt ért támadások során, főleg erkölcsi téren, igen érzékeny veszteségeket szenvedett: „ . . . a szekularizációs folyamat Magyarországon is megindult, noha a nyugat-európai országok többségénél lényegesen erősebb hatalmi gátak fékezték . .. ”249, hisz az egyház birtokai megmaradtak, megőrizte politikai befolyását is, a népiskolák zöme pedig felekezeti volt és mind e mellett i904nben 1444 katolikus egyesületet mondhattak magukénak250. A Kaposvári Ka- tholikus Kör 1904-ben alakulta város és környékén lakó katolikusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítására, a valláserkölcsös nevelésre, a művelődésre és a katolikus összetartozás szilárdítására. A szigorú politikamentességet és vallásosságot hirdető egyesület egyik alapítója Németh István polgármester volt. Rajta kívül herceg Eszterházy Pál, őrgróf Pallavicini Ede, gróf Somssich Béla, Bécsy Márton, Hoss József, Scholz Gyula stb. is részt vettek a kör vezetésében. A kör népes1 tagsága az egyesület kaszinójellegét és az olvasás fontosságát hirdette. A „Magyar Minerva” 5. évfolyama 1913-ban 758 kötetes könyvtáráról is tudott. Hetenként kétszer kölcsönöztek; a könyveket díjtalanul adták ki. Hasonló célokkal alakult meg 1901-ben a Nemesvidi Katholikus Kör és 1895-ben a Kéthelyi Katholikus Kör251, melynek munkáját ingyen helyiség biztosításával gr. Hunyady Imre is segítette. A 24 alapító tag között volt a plébános, a 277
