Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
ben azonban ennek még kevés jele volt: 1893-ban alakult meg a Magyarországi Munkások Rokkantsegélyező és Nyugdíj Egyletének Kaposvári fiókja. A megye munkásmozgalma az országos méretektől elmaradva fejlődött, sőt igazán csak a ,nemzeti ellenállás” idején lendült fel. Jól érezhető hatása volt a baranyai kapcsolatoknak és az MSZDP 1903-ban megalakult megyei szervezetének. A rendelkezésre álló adatok szerint 1896-ban született Kaposváron a Magyarországi Cipész, Csizmadia Munkások Szakegyesületének helyi csoportja és a Szabómunkások Szakegylete, mely 1903-ban jelentette be csatlakozását a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyletéhez123. Ezek a közösségek a politikai munkán túl igen sokat tettek a műveltség és a kulturáltabb életmód fejlesztéséért. Az egyleti helyiségekben tilos volt a trágár beszéd és az alkoholizmus. Rendezvényeik hallgatóit még a friss tudományos eredményekkel is megismertették. A tanulás megbecsült értékké vált124. A munkásság első könyvtárai is a szakegyletekben alakultak meg és váltak a mozgalmi élet fontos kiegészítő részévé125. A munkásmozgalom kiszélesedésével párhuzamban jelentkeztek az annak korlátozására irányuló törekvések, melyek sorában az egyesületi jogokat is megnyirbálták. Somogybán - a gazdasági fejlődés hatására - a század elején a munkás- mozgalom rövid időn belül erősödött meg; jelei már az 1890-es évtized utolsó esztendeiben fellelhetők: megjelentek az agitátorok és nőtt a Népszava előfizetők száma.126 A századelő ipari munkanélkülisége, a terjedő agrárszocialista mozgalmak, amelyekre egyébként az elszegényedő somogyi parasztság is odafigyelt,127 fokozták a korábban megindult társadalmi erjedést. A feszültség levezetésének egyik lehetséges útját a kivándorlás, a másikat pedig a fokozottabb politikai érzékenység jelentette. A Kaposvári Cipész- és Csizmadia Segédek Szakegylete 53 aláírással ellátott alapszabálytervezetét 1901. június 12-én küldte el a polgármester az alispánnak. A Belügyminisztérium ezt nem engedélyezte, mert a szerinte alacsony tagdíjak nem fedezték volna a kitűzött célokat: a segélyezéseket, a kulturális tevékenységet, a munkaközvetítéseket, átutazó szaktársaknak útisegélyek nyújtását, a könyvek és folyóiratok beszerzését. Az alapszabály pedig az engedély kedvéért magában foglalta azt a kitételt, hogy az egylet helyiségeiben nem politizálnak és azt semmiféle politikai mozgalomnak vagy tüntetésnek át nem engedik, valamint a sztrájkban résztvevő tagokat nem segélyezik. Az átdolgozott alapszabályt 1901. december végén küldték a minisztériumba.128 A válaszról nincs további tudomásunk. 1901—1902-ben a megyéből csak kisebb sztrájkokat jelentettek a budapesti rendőrkapitánynak. 1903-ban, miután Kaposvár rendőrkapitánya kedvező információt adott, engedélyezték a Kaposvári Általános Iparos és Földművelő Munkások Képző Egyletének alapszabályát, mely tagjainak művelődési, szellemi és anyagi érdekeik támogatását ígérte. Részletesen szabályozták a munkanélküliek segélyezését, az útisegélyeket, a tagok jogvédelmét, ök is kihangsúlyozták, hogy a sztrájkoló tagok nem kaphattak segélyt.129 A Szigetvári Munkásképző Egylet tagjai műveltségi szintjét kívánta emelni. Célját a „hasznos és népszerű könyvek vásárlása és kölcsönzése által, tudományos és művészeti felolvasásokkal, valamint oktatással”130 akarta elérni. A „szocialis2tikus mozgalmak” száma 1904-ben főleg a barcsi és tahi járásban, továbbá Kaposváron megszaporodott, 1905-1906- ban pedig az egész megyében egymást követték a munkások és az uradalmakban dolgozó aratók sztrájkjai. A politikai mozgalmak hatására egyre több szakegylet 261
