Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
u vele kapcsolatos küzdelmek az 1880-as, 1890-es évek fordulójára és az ezt követő esztendőkre esett. Korábban is volt több - egyházi szempontból is - problémás eset, mint pl. a vegyes házasság vitája, az antiszemitizmus vagy éppen a munkásmozgalom fellendülése. 1893-94-ben a kormány szabadelvű egyházpolitikájáról (anyakönyvezés, polgári házasság stb.) bizalmi szavazásokat rendeztek a törvényhatóságokban. A kaposvári megyegyűlésen is nagy vita alakult ki. Végül 198:40 arányban támogatásukról biztosították a kormányt.84 A katolikus egyház válaszként kialakította a modern politikai katolicizmus stratégiáját, gyakorlati83 tevékenységében pedig fontos szerepet szánt az egyesületeknek. Somogybán is ezután kezdett megváltozni a kimondottan vallásosnak nevezett egyletek fele- kezetenkénti összetétele.86 Mivel céljaikat közművelődési és jótékonysági mezbe burkolták, így ezekről majd az érintett típusok vizsgálata során szólunk. Az egyházpolitikai küzdelmek összecsapásait követően az 1905-1906-os ún. „nemzeti ellenállás” vonta magára a közvélemény figyelmét. A nagybirtokosok arányát tekintve az országban második helyen álló Somogy természetesen az agrárius táborba tartozott. A megyei politikai életet az arisztokráciával szövetségben álló középbirtokosok irányították. Ök a mozgalom elején csatlakoztak a „nemzeti ellenálláshoz”.87 „Miután Somogy vármegye alkotmányvédelmi bizottsága és a függetlenségi párt képviselői a demokratikus követelésektől eltekintettek és csupán csak az adó és az újoncállítás megtagadását tekintették a nemzeti ellenállás fő feladatának, így a munkástömegek szimpátiáját és támogatását nem tudták megszerezni.”88 Az egyesületeket is igyekeztek maguk mellé állítani, illetve alakulásukat a maguk javára fordítani. Az egyesületek szerepe jelentős volt. Áohim András is például sokáig a békéscsabai népegylet elnökeként vett részt a politikai életben. A „nemzeti ellenállás” és az első világháború között - az alapszabályokban rögzített - céljaik szerint 8 politikai egyesület alakult a megyében.89 1905- ben pl. 140 taggal a Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör. 1908 januárjában ült össze a - jómódú, polgárosodni akaró parasztokat magába foglaló - Somogy megyei Kisgazdák Egyesülete, melynek kezdeményezője Nagyatádi Szabó István volt. Ugyan a főispán Belügyminisztériumba küldött jelentésében elbagatellizálta az eseményt,90 azonban hamarosan „kitűnt, hogy a Szabó István által irányított... Egyesület komolyabb tartalmat kíván adni a Függetlenségi Párt agrármozgalmának”.91 A kaposvári vasútállomás vendéglőjében 40 törvényhatósági bizottsági tag jelenlétében alakult meg az egylet. „Somogy vármegye kisbirtokosai most oda törekednek, hogy végre az őket jogosan megillető helyet és szerepet töltsék be a vármegyei törvényhatóság életében és nem kívánnak többé senkinek politikai uszályhordozója lenni, hanem gazdasági alapon önálló párttá tömörülnek.”92 1911-ben alakult meg 120 taggal a Kaposvári Demokrata Kör, amely „1914. június 28-án a 48-as Függetlenségi Gazdapárttal és a kaposvári Szociáldemokrata Párttal együtt népgyűlést tartott a Munkapárt ellen. A Széchenyi téren 1000-1200 szocialista munkás és földműves hallgatta Vázsonyi Miklóst”.93 A politikai kérdések iránti megnőtt fogékonyságot tükrözte a Kadarkúti 48-as Függetlenségi Kör alapszabálya is: „ .. .minden más országtól törvényesen független Magyarország alkotmányának társalgás közben a tagok közt való megösmerteté- setT hazafias törekvés arra, hogy minden honpolgár jogait és kötelességeit megös- merje, s míg az előbbieket gyakorolni, az utóbbiakat betölteni törekedjék: poli-
