Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
tikaí s hazánkat érdeklő, megyénk és községünk közügyéire vonatkozó kérdésekben egymást felvilágosítani, a közügyeket megvitatni, a szellemi művelődést fejleszteni.”94 Az első világháború nem kedvezett az egyesületi életnek, a politikai egyletek tevékenysége is visszaesett. A háború vége felé viszont már az új politikai áramlatok megjelenését mutatta az egyesületként regisztrált Kaposvári Választó Kerület Szociáldemokrata Köre és az Ébredő Magyarok Egyesülete. A munkásegyletek A munkásmozgalom történetében az egyleti szervezkedés, mint szervezeti keret és széles körű tevékenységforma, mindig fontos helyet töltött be. Az 1830-as években az ipari forradalom korát élő Nyugat-Európában, a társadalmilag és politikailag erjedő német államokban gyorsan szaporodtak a munkásegyesületek.95 A század második feléiben az európai munkásmozgalom gyors fejlődésével párhuzamosan gyarapodott az egyletek száma és szélesedett tevékenységköre. A skandináv területen például az önsegélyezés gondolata mellett már az egészségesebb (pl. antialkoholizmus) és kulturáltabb életmód eszméje is teret nyert.96 A német államokban megindult a munkásdalegyleti mozgalom és az 1850-es években pedig majd 800-ra emelkedett a helyi segélypénztárak és munkásegyletek száma. Számunkra - magyarországi hatása miatt - különösen fontos a német (Általános Német Munikásegyleti, Bildungsvereine-k) és az osztrák (Bécsi Mun- kásképzőegylet, művelődési- és szakegyletek) munkásmozgalom fejlődése. Amíg az 1860-as években Berliniben 51, Becsben 17-20, addig Pest-Budán mindössze i munkásegylet működött.97 A magyar munkások egyesületi szervezkedésének természetesen voltak már hazai hagyományai. 1848 előtt 3 nyomdász-segélyező egyletről tudunk.98 Az ezt követő két évtizedben több segélyegylet ás munkáskép- zőegylet alakult. A magyar szocialista munkásmozgalom kialakulásának igazi feltételei csak az 1867-et követő esztendőkben - a hazai kapitalista fejlődés sajátosságai által meghatározott körülmények mellett - jöttek létre.99 Az államapparátus biztosította a szabadabb szervezkedési lehetőséget. A magyar, német és szlovák munkások 1868 februárjában megalakították az Általános Munkásegyletet, amely egyebek mellett a szakmai szervezetek létrehozását is segítette. 1870-ben engedélyezett alapszabályában és a Szózat címet viselő lassalleánus programjában megfogalmazott céljai: szerint a munkások politikai, szellemi és anyagi érdekeinek óvását tekintette feladatának.100 A fővárosi egylet mellett az országban harmincnál is több alakult, egyebek között a Dél-Dunántúlon, Pécsen, Nagykanizsán, Szigetváron és Kaposváron. A térség egyesületeinek fejlődésében több kölcsönhatás is megfigyelhető. Adataink iszerint az Általános Pécsi Munkásegylet 1868-as alakulását követően kapcsolatot teremtett a kaposvári és a szigetvári egyletekkel.101 A somogyi egyesületek létrejöttéhez kedvezően alakult a megye politikai élete is. A korábban már jelzett igen mozgalmas 1867-et követő időszak összetevői (képviselőválasztások, politikai körök stb.) mellé lehet sorolni a megromlott közbiztonságot és a társadalmi-politikai ellentéteket.102 A Kaposvári Általános Munkásegylet 1870 nyarán alakult meg. Szervezésében komoly szerepet töltött be a Pestről érkezett 26 éves szabósegéd, Hollän258
