Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Kanyar József: Fejezetek Dél-Dunántúl reformkori népoktatástörténetéből
netünk megalapozó, meggyökerező és törzsnevelő korszaka volt táblázatunk által is bizonyítottan. Régiónkban mind a népiskolák, mind pedig a néptanítók számának a növekedése: 49,13%-os, illetve 79,66%-os volt! Az iskolák 50 százalékos növekedése - főképp - a reformkorban bontakozott ki. A tanítók számának 80%-os növekedése pedig nemzeti kultúránkban betöltött egyre emelkedő jelentőségükről győz meg bennünket. Rangsorban: mind az iskolák, mind a tanítók számának növekedésében Tolna megye vezetett az élen 70, illetve 131%-os növekedéssel. A második helyen Baranya megye állott 58, illetve 117%-os gyarapodásával. A harmadik helyet Zala megye foglalta el 48, illetve 55%-os növekedési aránnyal. Az iskolalátogatottsági arány 60%-os növekedése a reformkornak olyan vívmánya volt, amelyre már méltán épülhetett rá a neoabszolutizmus továbbemelkedő iskolalátogatottsági aránya. Ebben a gyarapodásban a régió megyéinek sorrendje: 1. Baranya, 2. Somogy, 3. Zala és 4. Tolna megye volt. A néptanítók átlagjövedelme a korszakban csaknem a duplájára emelkedett, az átlagjövedelem növekedésének megyei sorrendje: Zala, Somogy, Baranya és Tolna voltak. 1848. július 20-24-e között a Pesten ülésező tanítók egyetemes gyűlése - amely szakosztályokban tárgyalta oktatásügyünk intézményrendszerét és - egyebek közt - a tanítóképzés ügyét, nagy érdeklődéssel várta Eötvös népoktatási törvényjavaslatának augusztus 3-12 között történő országgyűlési tárgyalásának az eredményét. Mindhiába. Az országgyűlés - az ország súlyos helyzetére tekintettel - elnapolta tárgyalását a következő ülésszakra. 1848 tehát semmiféle tényleges változást nem hozott hazánk népoktatásának történetében, noha a polgári forradalom parlamentjében Eötvös megdöbbenten hívta fel a figyelmet iskoláztatási rendszerünk súlyos ellentmondására: „Magyarországban eddig azon igen különös abnormis helyzet létezett, hogy a felsőbb iskolákban egész az egyetemig ingyen ment a tanítás, az alsóbb iskolákban, főképp a népiskolákban iskoláztatási díj vétetett...” „De ez oly állapot, mely felfogásom szerint nem maradhat meg, mert a népnevelés a státus kötelességei közé tartozik éppen úgy, mint az ország határainak a védelme ... "ll az iskolalátogatottság aránya a régió megyéiben Az iskolalátogatottság aránya N övekedés % Átlagjövedelem Növekedés % 1789 1846/48 1771/72 1846/48 25-3 0% 58.79% 96-135 73,82 120 62,56 (0 (3) 22,40% 42,96% 91,78 53,54 IOO 86,77 (2) (2) 39.00% 43,00% 10,25 93 I3O-I4O 39,78(4) 50.53 25.00% 42,19% 68,76 50 12; 150 (3) (1) 117% 00-4 .© o' 6 0% 68 122 79% 243
