Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Kanyar József: Fejezetek Dél-Dunántúl reformkori népoktatástörténetéből
Az 1845-ös elemi iskolai szabályzat megjelenése utáni esztendőkben a megyei és a járási közigazgatási hatóságoknak is növekedett a népiskolával való törődése. Az 1846. aug. i-én tartott megyei közgyűlés utasította a szolgabírákat, a Budán 1845-ben megjelent Tanítási-mód a városi és a falusi elemi iskolatanítók és mesterképző intézetek használatára c. kézikönyv még azon frissiben kötelező előfizetésére, amelyet Rendek József tanítóképzőintézeti tanár, esztergomi kanonok, a korai elemi iskolai módszertanok kitűnő ismerője írt.14 1847. szept. 7-én pedig Stephaits Richárd marcali főszolgabíró még a céheknek is elrendelte, hogy csak olyan inasokat szabadíthatnak fel, akik az elemi iskolákat „jó előmenetellel” végezték el, vagy a vasárnapi tanodába sikerrel jártak.15 E népiskolákban az alapfokú mezőgazdasági ismeretek tanítását - mint az Somogybán is történt az 1847. nov. 2-i közgyűlés határozata alapján - a megyei fiók-gazdasági egyletek is támogatták és tervezték eredményeként a megyében termesztett gyümölcsök népszerűsítését szolgáló kiállítások megrendezését is. A korszak végén az uradalmi népiskolák ügyét is egyre jobban támogatták az egyháziak kérésére a földesurak. Somogybán 1846-ban szervezték meg a piaristák támogatásával a hetényi uradalmi iskolát. 1847-ben pedig Borbély József lutheránus esperes kérte Tolna megyét, hogy az uzdi pusztán iskola céljára - ahová hatvannál is több tanuló járt egy bérelt szobába a tanító elé, juttasson a földesurak közbejöttével egy iskolafundust, amelyen a puszta lakói iskolát építhetnek. A földesurak - itt - azonban csak a megyétől várható kárpótlás reményében voltak hajlandók az esperes kérésének eleget tenni. Maga a tény azonban, hogy a pusztán 60-nál több tanuló, a mernyei piaristák pusztáján: Hetényben pedig 22 tanuló járt az uradalmi iskolába: a földesurak és az egyházak e kérdéshez való jó hozzáállását és kezdeményezését bizonyította. Tolnában - ugyanekkor - még a Bezerédy család által úttörőként patronált cseléd kisdedóvó ügyét is igen figyelemre méltó művelődéstörténeti eseményként könyvelhetjük el.16 Az I. Ratio educationis és az 1845-ös elemi iskolai szabályrendelet, valamint az Eötvös-féle népoktatási törvény 1848-ban szándékolt tárgyalásának időpontja közötti - amelynek cezurális szakaszában a II. Ratio látott napvilágot - csaknem nyolc évtized (76 esztendő) hazánkban és régiónkban népiskolázástörtéA népiskolák, a tanítók száma és jövedelme, valamint A megyék A népiskolák száma Növekedés A tanítók száma Növekedés % neve 1772/73 i 846/48 % 1772/73 1846/48 Baranya III 175 57.65 (2) IM 247 n6,66 (A Somogy 144 is? 29,86 (4) 146 210 42,85 (4) Tolna 105 170 70,00 (0 106 243 151,43 eo Zala 168 248 47,61 (3) 170 263 54,70 (3) Összesen: 523 780 49,13 536 963 79,66 242
