Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)
ban a határozatot, hogy a MIR Rt. birtokában levő 44 ezer holdas birtokot „termelőszövetkezet céljaira birtokba veszi. Továbbá utasítja a pártvezetőséget, bogy tegye meg a lépéseket oly irányban, hogy mindazon birtokokon, ahol az évi termés biztosítva nincs, a termelőszövetkezetet haladéktalanul állítsa fel”.-'1 Ezzel a korábban megkezdődött földindulás a nagybirtokosok lába alatt felgyorsult, és 1919 március közepéig szinte valamennyi nagybirtokon termelő- szövetkezet alakult a FÉKOSZ, a kaposvári pártszervezet, valamint a munkás- tanács segítségével. A termelőszövetkezetek szervezésében Latinca és Gyura mellett néhány hétig szinte a munkástanács és a pártvezetőség valamennyi tagja részt vett. A járásokat felosztva, egy-egy nagybirtokon, majorban gyűléseket tartottak a gazdasági cselédeknek, az agrárproletároknak, majd a megyei küldött beszédének a hatására azonnal határozatot hoztak a nagybirtok szocializálására, termelőszövetkezetté alakítására. A legnagyobb birtokokon elsőként, míg a közép, ill. kisebb (a kettőszáz holdas) birtokon később, március végén alakultak ki a közös gazdálkodás formái. Pl.: a kaposvári járásban március végén kis- és középbirtokon, két nap alatt 44 birtokon, összesen 55 350 kh földön jöttek létre a szövetkezetek. Ezek gazdálkodásáról, az ott folyó munkáról több helyi feldolgozásban olvashatunk.58 Április folyamán 268 termelőszövetkezetben 620000 kh-on gazdálkodtak.59 Ugyanakkor a politikai hatalom megszervezésére is nagy figyelmet kellett szentelni, mivel a kisgazdapárti kinevezett kormánybiztos beiktatása közeledett. A legmodernebb feldolgozás erről az időszakról Király Istváné, aki Nagyatádi Szabó István márciusi somogyi szereplését mutatta be.,i0 A március elején megtörtént nagy gazdasági „földindulást” a politikai követte és ez, a március 10-i munkástanácsi hatalomátvétel volt. A Gyura és Latinca által mozgósított agrárproletár tömeg meghátrálásra kényszerítette a kisgazdapártot, illetve lehetetlenné tette dr. Neubauer Ferenc (1882-1939) ügyvéd, kisgazdapárti kormánybiztos beiktatását. A munkástanács és a pártvezetőség március 10-én éjjel határozatot hozott a másnapi általános sztrájkra, és a munkásotthonbani népgyűlésre. Közben a hadügyminiszter és a Katonatanács Kaposvár környékére ostromállapotot rendelt el, ill. kinevezte karhatalmi városparancsnoknak a munkástanács által javasolt személyt. A munkástanács pedig a rendkívüli helyzetre való tekintettel a vármegye feletti felügyelettel megbízta Tóth Lajost, Peinhoff er Lajost és Latinca Sándort. A háromtagú direktóriumban Latinca Sándorra a gazdasági ügyek, közöttük a termelőszövetkezetek tartoztak.fil Latinca politikai pályájának újabb állomásán mint kollektív megyei vezető, a hivatalos kinevezéséig, június 7-ig tevékenykedett. Sokoldalú vezetői erénye ezekben a hónapokban a proletárhatalom felelős megyei személyisége mellett, meleg emberi tulajdonságai is, minden hozzáforduló egyén előtt ismertté váltak. Felkészültsége, olvasottsága, gazdag és választékos szókincse rövidesen valamennyi vezetőtársa fölé emelte. Somogyi-Steiner Pál politikai helyettese a következőkre emlékezett vissza: „Nem harsogó népszónok volt. Az akkori városi és megyei vezetők fölött tudásban magasan fölötte állt.” Egyik vöröskatonája, Csima ]ános, négy évtized múlva róla mondotta: „Nem tudom soha elfelejteni Latinca Sándort. Egyszerű, közvetlen ember volt. Jó lelkű, szerette az embereket, a jólétért, a boldogságért küzdött,”62 357
