Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)
1919- március ii-e után, a korábbi történelmi feldolgozások Kávássyt kivéve, Latincát a megye első számú vezetőjeként ismertették. 1919 márciusától május végéig Latinca a háromtagú direktórium tagja volt és sem elnöke, sem pedig „primus inter pares” nem volt. A legfontosabb, azaz a politikai és katonai, karhatalmi megyei vezetés Tóth Lajosé volt. Azt, hogy Latinca szervezte, illetve a későbbi alárendelés következtében elöljáró parancsnoka volt a karhatalmi századnak, az utókor ezt is első számú megyei szerepének tulajdonította. Pedig Tóth Lajosé volt a vezetőszerep júniusig, ő foglalta el a volt megyei főispán irodáját, ő vette át az irodai személyzet nagyrészét is. Latinca csak később, május végén költözött át a megyeházára. Az ő hivatali helyisége, személyzete ekkor a törvényszék épületében volt, ugyanott, ahol a Fekoszbeli is. A Somogy vármegyei Földmíves Szövetkezetek Központja, valamint a Somogy megyei Direktórium Szocializálás Osztálya is ott kapott helyet. Június elején megkezdődött az ügyosztályok összevonása, illetve megszűnt a Direktórium Szocializálás Osztálya. Ennek hatáskörét átvette a termelőszövetkezetek központja. Latinca például levelében Tóthtól bővíteni kérte hivatali személyzetét. Egyéb kérdésekben Schneller Bélával vagy Peinhofferrel, illetve Lucz Mózessal tárgyalt, levelezett. Az egyik legnagyobb gond Somogybán a Tanácsköztársaság kikiáltása után ugyanis a gazdasági élet, a mezőgazdaság maradt. Egy etér thettünk Kávássy Sándor tanulmányában írottakkal, hogy Latinca, ill. a FÉKOSZ tevékenysége 1919 késő tavaszán, a további földmunkás szervezetek létrehozása, a termelő- szövetkezetek erősítése, illetve a termelés biztosítása volt.li:1 Latinca szervező- munkája elsősorban a termelőszövetkezetekbeni földmunkáscsoportok erősítése, illetve az újak szervezése volt. Áprilisban költözött le Kaposvárra családja, felesége és kisfia. Munkatársa, illetve jogi tanácsadója volt a direktóriumi hivatalában dr. Szántó Imre (1889-1919). Mivel Szántó nőtlen volt, illetve szüleivel lakott egy háromszobás lakásban, ő ajánlotta fel az egyik szobát Latincáéknak, az akkori Kontrássy utca 3. szám alatt, az emeleten. Latinca azt örömmel fogadta cl. Az akkori igen nehéz kaposvári lakásviszonyok miatt, nem akart hivatalos úton lakást rekvirál- tatni. Kaposvár a trianoni határok, de a háború miatt már korábban is, a falai közé több ezer menekültet fogadott be. Ugyanakkor a városban március derekán még mindig 296 lakásnélküli család élt vagonokban, pincékben és fáskamrákban elképesztő nyomorúság között.64 Latinca vezető munkatársai is kivétel nélkül, valamennyien a régi proletár lakásaikban laktak. A spártai életmód jellemző volt különben is Latinca családjára. A polgári ízléssel bebútorozott szobában és a közös használatú konyhában, minden Szántóéké volt. A fiatal házas Latincának különben is az ingósága a fővárosban, anyósáéknál maradt. A direktóriumi tevékenysége idején a kora reggeli órákban már a FÉKOSZ-ban, majd ugyanott a földmunkások ügyei mellett, a megyei gazdasági ügyeket intézte. A délutáni órákban pedig vezetőtársaival a megyeházán tartott megbeszélésen vett részt. Innen vezetőtársaival a Munkásotthonban, a volt Honvédlaktanyában párt és munkástanácsi, valamint a szakszervezeti gyűléseken, megbeszéléseken vettek részt. Csak a késő esti órákban jutott Latinca családja körébe. Ezeken a gyűléseken gyakran vett részt Győrffy Antal, aki később néhány hétig Latinca személyi biztosítója is volt. Visszaemlékezéséből tud558