Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában
kívül létezett 2 olyan is, melynek tevékenysége Somogy és Baranya, illetve Tolna megyékre is kiterjedt. Az egyesületek dinamikus ütemű alakulása természetesen kapcsolatban állt a gazdasági élet intenzív - de korántsem zökkenőmentes - fejlődésével. Az agrárgazdaság kapitalista átalakulása leginkább a nagybirtokok esetében figyelhető meg. A megye területének 17%-a volt hitbizomány.55 Az országos arány 4% volt. A belterjes mezőgazdaság jele volt - többek közt - a fokozatos gépesítés vagy az is, hogy 1907-re uralkodóvá vált a színes szarvasmarha tenyésztése.36 A másik oldalon viszont a parasztság elszegényedése fokozódott. A megye egy-két vidékén volt csak némileg kedvezőbb a helyzet, mint pl. a Balatonnál, ahol a fürdővendégek számának növekedése élénkítette a gazdasági tevékenységet is.57 Természetesen itt sem fordult mindenkinek kedvezőbbé a sorsa, főleg a szőlősgazdáké, kiket a fiiloxéra-pusztítás tönkretett. Emellett a természeti viszontagságok is súlytották a kisbirtokot, mint pl. az 1908-as nagy szárazság.08 A Dél-Dunántúlon 1876-tól 1910-ig az 50-nél több iparvállalattal rendelkező települések száma 71-ről 160-ra nőtt,59 egyrészt jelezve az iparosodás előrehaladását, másrészt a lakosság koncentrálódását ezen lakóhelyekre. Somogybán vagy két tucattal emelkedett e települések száma. Különösen szépen fejlődött Kaposvár, Barcs és Szigetvár. Az ipari struktúrán belül azonban továbbra is a kisiparé volt a túlsúly. A Dél-Dunántúl városiasodási üteme a magyarországinál alacsonyabb fokon állt. Kaposvár urbanizálódási üteme azonban az országos átlag felett állt. Ekkor, 1900-ban már 18218 fő élt a városban.60 Thírring Gusztáv 1911-ben 11 jelentékenyebb iparvállalatot sorolt fel 1360 fővel, 5 bankot és takarékpénztárt 18982552 korona összvagyonnal.61 A megye székhelyén 1892 óta volt villanyvilágítás, 1908-ban már 49 utcában, s Németh István polgármestersége alatt határoztak a további bővítéséről.62 1896 és 1914 között 99-258 építkezés zajlott le évenként - korábban 51-135.63 A gazdasági fejlődés e lendületes periódusa sem volt mentes a belpolitikai válságoktól, melyek között kétségkívül leglátványosabb az 1905-1906-os „nemzeti ellenállás” volt. Az agrárius táborba tartozó Somogy vármegyei politikát irányító - a nagybirtokos arisztokráciával szövetségben álló - középbirtokosok a mozgalom első fázisában csatlakoztak a „nemzeti ellenállás”-hoz6'í Az egyesületi tevékenységet is igyekeztek bevonni az eseményekbe. Megszaporodott a 48-as és a függetlenségi jelzővel ellátott egyletek száma. A másik oldalon viszont - a tömegmozgalmak miatt - igyekeztek kordában tartani az egyesületeket. Ilyen értelemben készültek szigorító jogszabályok 1898-ban, 1912-ben (LXIII. te.) és 1913-ban. Az alapszabályaikban megfogalmazott célok szerint 8 politikai egyesület alakult: a Kaposvári Demokrata Kör (1911), a Barcsi Keresztény Szociális Egyesület (1907), a Kadarkúti 48-as Függetlenségi Kör (1910), Homokszent- györgyi Kossuth Kör (1898), Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör (1905), a Nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló Somogy megyei Kisgazdák Egyesülete (1908/1909), valamint két földmunkásegyesület Szigetváron (1913) és Tabon (1912). Ezeken kívül a más egyesülettípushoz tartozókat is magával ragadta a mozgalmas politikai élet. A szakmai önképzőkörök majd 78%-a gazdakör volt, melyeik élén számos esetben nagybirtokos elnök áldott.60 A gazdakörök a mező- gazdasági szakmai önképzésen, a könyvtári kultúra terjesztésén túl - a Dará312
