Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában

nyi Ignác-féle koncepció szerint - egyben a századfordulón éleződő agrárius- merkantilista küzdelmek eszközei is voltak.*’'’ A Magyar Gazda Szövetség, melynek vezetőségében hét somogyi nagybirtokos is helyet kapott, gazdakörök, hitelszövetkezetek és olvasókörök hálózatát igyekeztek kiépíteni a falun. Ezek a körök a földművelésügyi kormányzattól segélyeket és kis népkönyvtárakat is kaptak.*’7

A kulturális egyesületek tevékenységében is nagyobb helyet kapott a politika. A 147 egyesületből 123 olvasókör volt. Ezek egy része az uralkodó osztályok öszötönzésére alakult, pl. az előbbiekben ismertetett okból vagy akár a munkás- és agrármozgalmak leszerelésére. Számos kör alakult ellenkező politikai előjellel. „Az intenzív gazdálkodásra való áttérés a gépesítés arányában fejleszti a nagyirtokot - miközben a paraszti osztály pauperizálódása növeli a munkaerőkínálatot —, ami egyúttal azzal a következménnyel is jár, hogy a nincstelenek jelentős részétől . .. igyekszik megszabadulni. A levezető csatorna az amerikai kivándorlás, amely ... a paraszti elégedetlenséget csak enyhíteni tudta, hiszen a századelő fellángoló agrárszocialista mozgalmak epicentruma éppen Somogy volt.. .”*is Somogy megye főispánjának bizalmas iratai már az 1890-es évektől jelezték a növekvő feszültséget, ami végül is az 1905-ös aratómunkások és uradalmi cselédek sztrájkjában érte el csúcspontját. Az olvasókörök nevében is gyakrabban szerepelt a 48-as vagy függetlenségi megkülönböztetés, pl. Nagybajomban, Városhidvégen, Városbécen vagy Szőllősgyörökben. A többi kulturális egyesület is aktivizálta magát. A megye közművelődési egyesülete is ekkorra erősödött meg.*** A haladó polgári értelmiség is megalakította a maga egyesületeit. A kibontakozó szabadoktatás szolgálatába álltak a Szabad Lyceum Egyesületek Kaposváron és Csurgón. A Berzsenyi Szabadkőműves Páholy - a város „egyik leghaladóbb művelődési egyesülete” 1903-ban alakult, 1904-ben pedig városunk legjelentősebb irodalmi egylete, a Somogy megyei Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság. A megyében létrejött 6 dalkör közül legjelentősebb a Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete volt. Az 1879-1894 között működött régészeti társulat örökségét kívánta folytatni, az 1909-ben alakult Somogy megyei Múzeum Egyesület, melynek alapszabályát 1914-ben hagyták jóvá.

Az egyházak — különösen a római katolikus egyház aktivitását jelzi, hogy az 1896 és 1914 között alakult 448 egyesületből 61 volt - elnevezésében is - vallási (13,62%). Az evangélikusok és a zsidók jótékonysági egyleteket, a katolikus egyház pedig legényegyleteket, katolikus köröket és 23 olvasókört szervezett, jelezve, hogy elveszített pozícióikat így próbálták más téren visszaszerezni.

A kulturális célok és a politika a 23 újonnan alakult munkásegyesületben is szoros korrelációban állt. Az 1870-es évek közepétől, végétől indult meg a szakegyleti mozgalom Magyarországon. A hazai monopolkapitalizmus kibontakozásával nőtt a proletárok száma és szervezettsége is. Az MSZDP 1890 decemberi alakuló kongresszusa után — a már 1880-as évek végi szervezkedés nyomán - megerősödött és rohamos mértékben terjedt a szakegyletek alapítása, amit segített a Szaktanács 1898-as újjászervezése és a századfordulót követő munkanélküliség nyomán kibontakozott munkásmozgalom. A fejletlenebb iparral rendelkező Somogy munkásmozgalma elmaradt az országos méretektől, s izmosodása is később következett be. A főispáni iratokból jól kitapinthatóan a kormányzati válság idejétől - a baranyai kapcsolatok segítségével az MSZDP megyei szervezetének megalakulása után lendült fel, A 23 munkásegyesület megoszlásából