Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában

1880-as évektől egyre erőteljesebbé vált a nacionalizmus, a magyarosítást törekvések. Ebből a népművelés sem maradt ki „Jellemző, hogy az állami irányítású vagy államsegélyes népművelést nem a kultúrkormányzat kezdte el. A legelső lépés a Közművelődési Egyesületek szervezése volt a nemzetiségekkel szemben.”''11 Egyre másra alakultak meg az ilyen regionális egyesületek a Felvidéken, Erdélyben, Dél-Magyarországon és a Dunántúlon is. Somogybán 1891 tavaszán indult meg a szervező munka s alakuló ülését ez év októberében meg is tartot- ták.''11 Az egyesület taglétszáma gyorsan gyarapodott, főképp Tallián Béla főispán munkája nyomán. Az egyesület tevékenységét nem akadályozták a megye nemzetiségi viszonyai. A magyarság részarányát tekintve Magyarország megyéi között Somogy az 1870-es években a 11. helyen állt a maga 89,65%-ával.jl A megye közművelődési egylete főleg a déli járásokban fejtette ki magyarosító tevékenységét.

A korábbi évtizedekhez képest a közhasznú egyletek köre is jelentősen bővült. 1888-1895 között alakult egyesületek majd egyharmada - 29 tűzoltó- egylet volt a megyében is lezajlott tűzvészek következményeként."’- Hasonló mértékben nőtt a segélyező egyesületeik száma is. 14 temetkezési, jótékonysági és nőegylet alakult. A filantróp célokon túl ezzel kívánták enyhíteni a megnövekedett társadalmi elégedetlenséget. Nem véletlen, hogy az ilyen típusú társaságok tisztikaraiban és választmányaiban egyaránt megtalálhatjuk a politikai és a vallási vezetőket.

A dualista korszak egyházpolitikai küzdelmeinek’ csúcspontja is erre, az 1880-as és 1890-es évek fordulójára esett. Befejeződött az államigazgatás és az egyház szétválasztása. Ezenkívül az egyházaknak szembe kellett nézniük a II. Internationale megalakulása után fellendült munkásmozgalommal is. A római katolikus egyház a problémára akkor korszerű választ adott. Ezt tükrözi az 1891. május 15-én megjelent Rerum novarum kezdetű pápai enciklika a munkásmozgalomról.'3 Magyarországon Prohászka Ottokár körül alakult ki a modern politikai katolicizmus stratégiája/'5 Az egyház válaszlépéseiben fontos szerepet szánt az egyesületeknek is. Somogybán eddig jobbára izraelita segélyegyletek alakultak. Ez 1888-1895 között kezdett megváltozni: a 13 kimondottan vallásosnak is megnevezett egyletből 7 már katolikus volt.

Korszakunk legdinamikusabb ciklusa az 1896-1914 között eltelt 19 esztendő. Ez idő alatt Somogybán 448 egyesület alakult, az össz 65,30%-a. Az éves egyesületalakulások mértéke (23,47) is túlszárnyalta a megelőző évtizedekét, (r. táblázat) Évente 14 (1900) -44 (1911) egyesület jelentette be születését. Az egy főre eső egyesületalakulás is (794) (2. táblázat) ekkor volt a legkedvezőbb. A 311 település 56,27%-ában, 175-ben jelentettek be új társulatot. A legtöbbet Kaposváron (61), a csurgói járásban 56-ot, a szigetváriban pedig 5 5-öt (3. táblázat), a legkevesebb, 32-t az igali járásban, továbbá 34-et a lengyeltóti járásban. A megye egyesülethálózata rendkívül sűrűvé vált. A legnagyobb változások a szigetvári járásban, Barcs és Csurgó környékén, valamint a feléledő Balaton- kultuszt is jelezve a Balaton vidékén. Voltak persze „fehér foltok” is: a Kop- pány-völgye, a Zselic, a szigetvári és barcsi járás Dráva-parti találkozásánál, továbbá a kaposvári, a marcali és a lengyeltóti járás „hármas határán” fekvő tizenegynéhány község területén. A 448 egyesületből 23-nak a működési területe átlépte a székhelyének határát. 8 megyei, 2 pedig járási szinten dolgozott. Ezen