Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában
Az egyesületi élet szempontjából is sikeresebb időszak következett az 1888 és 1895 határolta negyedik periódus 8 éve alatt (1. táblázat). A kiegyezés után alakult egyesületek 14,20" o-a, 98 ekkor kezdte meg működését. Az egy évre eső alakulások átlaga jóval felülmúlta a korábbi két évtizedét (12,13, évente 10-15). Kedvezőbbé váltak az egy főre eső cgyesületalakulások: 3512 (2. táblázat). 51 településen (i6,05"o) élők nyújtottak be engedélyre váró új alapszabályokat. A legtöbb egyesület a marcali, a barcsi és tabi járásban, továbbá Kaposváron, a legkevesebb pedig az igali és a kaposvári járásban alakult. Szigetvári járás egyesülethálózata sem lett tömörebb. A többi járásban, így a Balaton mentiekben és Barcs környékén már egyesületi tömbök kialakulását látjuk. Tízen a székhelyükön túlra is kiterjesztették működésüket: a Somogy megyei Közművelődési Egyesület, az öt járási jegyzői egylet, a Nagyatádi I. és II. Temetkezési Egylet, a Böhönye és Vidéke Temetkezési Egylet és a Kadarkút és Vidékének Társasköre. A megye agrárgazdaságának belterjes fejlődése tovább folytatódott. Ki- teljesedését azonban komoly mértékben nehezítette, hogy a „birtoktestek aránytalanul vannak elosztva a Somogy megyei Gazdasági Egylet területén. Sok a nagybirtok - úgyszólván a nábobok kezében -, s meglehetősen káros hatással a számtalan kisbirtokra”/'* A birtokpolarizáció aránytalanságai nagyok voltak. Somogy Fejér megye után következett.'''1 „A kedvezőtlen birtokpolarizáció ellenére a mezőgazdasági termelésben az intenzív művelési ágak megoszlása tekintetében is a kisüzemeké volt a vezető szerep a nagyüzemek tulajdonában álló extenzív ágakkal szemben.”4“ Ezek a jelenségek a falvak - egykézéstől és a meginduló kivándorlástól - fogyó népességgel találkoztak. A gyáripar kialakulása is elkezdődött. Kiemelkedő gazdasági és társadalmi szerepe volt ebben az 1894-ben induló MIR kaposvári cukorgyárának. A megye ekkor már hét vasútvonallal rendelkezett. Kaposvár is egyre városiasabb külsőt öltött magára. 1888-1895 között két gazdasági kör alakult, ill. a Somogy Vármegye Gazdasági Egyesület újjáalakult. A Földművelésügyi Minisztérium már korábban kívánatosnak tartotta, ha megyei gazdasági egyletekkel egy szervezett egységbe kerültek volna a járási gazdasági egyletek. Ezzel sem a megyei, sem a járási egyesületek sem értettek egyet/'8 Végül is a kérdést a földművelésügyi és belügyi tárca hatalmi szóval intézte el/7 és a vármegyei egylet 1892-es módosított alapszabálya pedig már ilyen értelemben lett megfogalmazva/8 A századvég munkásmozgalma is intenzívebb szakaszába lépett, amelyet csak tovább fokozott az MSZDP 1890-es megalakulása. A mezőgazdasági és az ipari munkásság nyomora 1890-es években Somogybán munkásmegmozdulásokhoz és sztrájkokhoz vezetett. A legjelentősebb az 1894-es barcsi volt. A munkás- mozgalom súlypontja Szigetvárról Barcsra és Kaposvárra helyeződött át. Az egyleti szervezkedésben egyenlőre egy jele volt az események gyorsulásának, a Magyarországi Munkások Rokkantsegélyező és Nyugdíj Egylete Kaposvári Fiókegyletének megalakulása. A munkás szakegyleti mozgalom megizmosodása 1895 után következett be. A megélénkülő politikai élet más vonulatait is jól ki lehetett tapintani. A 21 kulturális egyesület a zöme, 14 ismét olvasókörként jött létre. Ekkor, 1891- ben alakult meg a Somogy megyei Közművelődési Egyesület, Az országban az 310
