Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában
tosságot. Somogybán az elsőt, a Magyarországi Munkás Betegsegélyező és Rokkant Egylet fiókját, 1875-ben hozták létre a szépen fejlődő Barcson. A szakmai egyesületek típusában 7 alakult az első évtizedben. A gazdaköröknél jelentősebb tanítóegyletek az 1860-as években a korszerűbb népiskolai oktatásért kibontakozó mozgalom részeként jelentek meg megyénkben is.26 Az 1868-as népoktatási törvény által előírtan - de vontatottan - szerveződtek meg e körök. Fokozatosan alakultak a járási, ill. 1870-ben a Somogy megyei tanítóegyletek. A növekvő állami befolyást veszélyesnek tartó egyházaknak a felekezeti különbséget kihangsúlyozó tevékenysége nagymértékben gátolta a tanítóegyletek szervezését. A korabeli sajtó szépszámú felekezeti tanítóegylet működését jelezte, azonban ezek az alispáni nyilvántartásban már ritkábban szerepelnek, így nem tudjuk, milyen hosszú is volt az életük? A huzamosabb időn keresztül tevékenykedő, tanítói egyesületek a pedagógusok szakmai és kulturális önképzésén túl sokat tettek a közművelődés szélesítéséért. Amire egyébként Somogy kedvezőtlen műveltségi mutatóit tekintve nagy szükség volt. A kapitalista árutermelés kibontakozása, a demográfiai átalakulások, a munkásmozgalom és a paraszti osztályharc azonban mindjobban sürgette ezen állapotok megváltoztatását. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy 1867 és 1877 közötti években alakult 62 egyesületből 34 volt kulturális, a népnevelési egyletektől az olvasókörökön át a dalárdákig. „Eötvös miniszterségének első jelentős, lényegében a népoktatási törvény előkészítését szolgáló lépése a népnevelési egyletek ügyében kibocsátott felhívása volt..’28 Még a kibocsátás évében 24 alakult az országban.29 A Babócsai Alsó- Járási Népnevelési Egylet kivételével azonban elhaltak. Somogy haladó - várakozó álláspontra helyezkedett - közvéleményét a felhívást követően kialakult vita tartotta lázban. A „Somogy” hetilap hasábjain 1867 nyarától nagy sajtópolémia zajlott le. Vezetői Vikár János református lelkész és Tobak Benő református tanító voltak. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért a népnevelési egyletek alakulása vontatottan haladt, s egy részük az egyleti-társasági életbe fúlt bele. A legfőbb visszahúzó erők azonban az egyházak voltak, akik belügyeikbe való beavatkozásnak vették a haladó, demokratikus eszmék jelentkezését, megakadályozva ezzel a megyei népnevelési egylet megalakulását, és bomlasztva a Kaposvári Népnevelési Egyletet. Nagy vita után alakult meg 1869-ben a Tabi Kerületi Népnevelési Egylet?*1 A Dunántúlon is hasonlóan lassú ütemben haladt a népnevelési egyletek szervezése. Így még nagyobb jelentőséget kap a tevékenységében és hatásában egyaránt kiemelkedő Babócsai Alsó-Járási Népnevelési Egylet, későbbi nevén a Csokonya Vidéki Népnevelési Egylet, melynek 1868-as alakulását is felekezeti vita előzte meg.3L Az új művelődési eszmék találkozása a parasztság és munkásság ösztönösen jelentkező művelődési igényével hatással volt az olvasókörök szervezésére is. Ezek kezdeti kulturális tevékenysége jóformán csak az írni-olvasni és számolni tudás alapjainak elsajátítását jelentette. A kiegyezés kezdeti időszakának társadalmi hatásai az olvasóköri mozgalmait tovább szélesítették. Ilyen szellemben fogalmazódott meg pl. az 1868 tavaszán alakult Somogyhatvani Olvasókör alapszabálya, melynek céljai közé a szélsőbal programját is felvették,32 Az uralkodó osztály természetes reakciója volt az ilyen jellegű olvasókörök tevékenységének akadályozása. Ez történt a Tabi Polgári Olvasókör esetében is. A megye a dualiz307
