Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában
mus kori olvasókörei közül az 1867-ben alakult Szigetvári Olvasóegylet volt az első, s 1877-ig még 27 követte. Somogybán 1867-1877 között az eddigieken kívül még 15 különböző társaskör, közhasznú egyesület - 1 tűzoltóegylet segélyező és más egyéb kör alapítását regisztrálták a korabeli nyilvántartások. Az 1878-1881 között második időszakban eltelt 4 év alatt a korszak egyesületeinek 5,42%-a, 37 alakult (1. táblázat). Ez évente 7 (1879) -11 (1878) alakulást jelentett. Ez az első évtizedhez viszonyítva némileg kedvezőbb képet ad. Sajnos! mivel nem ismerjük pontosan a ténylegesen működő egyletek számát, így nem tudjuk, hogy az egy egyesületalakulásra jutó 8309 főnyi népesség az arányok kedvezőtlenebb eltolódását jelentette-e? A megye 309 települése közül 17-ben (az összes 5,500,o-ában) születtek új egyesületek. A legtöbb Kaposváron 10, a tabi járásban 6 és a csurgóiban 5, a legkevesebb pedig az igali (1) és a kaposvári (1), járásban (3. táblázat). A járási székhelyeken 1 (Marcali), -10 (Kaposvár) egyletet szerveztek. Igáiban pedig egy sem alakult. A járási székhelyeken kívül a barcsi, a tabi, a marcali és a kaposvári járásokban jegyeztek fel a községekben új alakulásokat. A megye egyesülettérképe azonban nem lett sokkal sűrűbb (Két- hely, Magyaratád, Böhönye, Kadarkút). A nevében Csurgói Járási Népnevelési Egylet a járás nyugati területén működött, a Kötcse Vidéke Könyvtáregylet pedig a község közvetlen körzetében. A Somogyvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, a Mária Valéria Egylet és a Somogyvármegyei Községi és Közjegyzők Egylete az egész megyét tekintette működési területének. A második periódus 4 éve az 1873-as „nagy krach” utórezgései és az 1884- es hitelválság közé esett. A megyében mérsékeltebb gazdasági fejlődés, jobbára a nagybirtoké volt megfigyelhető. A fenti - egyesületekre vonatkozó - számadatok ezt látszanak alátámasztani. Magyarországon 1878-ban az egy egyletre eső lé- lekszám a városokban 3035 (Szabadka) és 371 (Marosvásárhely) között váltakozott, a megyéket tekintve - a városok nélkül - a két szélső érték 1286 (Brassó m.) és 24 650 (Kolozs m.) volt. A 65 megye közül 26-ban - Somogybán is - minden járásban működött egyesület, a Dél-Dunántúlon Baranyában, Tolnában és Zalában azonban nem.:!3 A 4 szakmai és szakmai önképző körök csoportjába tartozó egyesületből kettőt a megyei közigazgatásban dolgozó jegyzők és közjegyzők alakítottak. A népoktatási törvény bevezetésének mozgalmas éveit 1873 és 1878 között egy igen komoly méretű megtorpanás követte.3'1 Az ezután meginduló fejlődés már nem érte el a kezdeti méreteket. Az egyházak is megpróbálták veszteségeiket pótolni, s a nyolcvanas években felekezeti tanítókörök létrehozásával kísérleteztek. Ebbe a sorba illett bele az 1878-ban alakult Somogy megyei Református Tanítóegylet Csurgói Köre. A kulturális egyesületek további gyarapodása egyenletesebb képet mutatott. Szép számban jöttek létre az olvasókörök, szám szerint 9-en. Két új népnevelési egyletet is megszerveztek, a Csurgói Járási Népnevelési Egyletet és a Kadarkúti Népnevelési Egyletet. A társadalmi igényeknek megfelelően, a történelmi múlt ápolására, közgyűjtemények létrehozására számos társadalmi egyesület alakult az országban.35 Kaposváron 1879-ben jött létre a Somogyvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, melyet „...nagy lelkesedéssel, igazi jóakarattal, de gyenge előkészülettel alapítottak, nagy feladatot tűztek a társulat elé,
