Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban a dualizmus időszakában
sül eteken keresztül fejtették ki tevékenységüket.1''1 Ezt a sokoldalúan összefonódó kapcsolatot dokumentálja a kaposvári polgármester jelentése: „Szoros értelemben vett politikai egyletek nem léteznek. - Politikai pártok vannak ugyan, de ezek egyleteket nem képeznek”.15 S mivel ezek a megállapítások nemcsak a polgárság különböző politikai irányzataival kapcsolatosan, hanem a parasztság és a munkásság politikai eszmélésére is igazak, természetes, hogy az 1867-1868-as tömegmozgalmak lecsillapítása után, a hatóságok hozzáláttak az egyesületek szabályozásához. így dolgozták ki az 1394 1874. sz. és az 1508 1875. sz. belügyminiszteri rendeleteket. A megélénkült közéletben, mint azt számos szerző is feltételezte, az egyesületek számának gyors gyarapodása lett volna várható. Eddigi adataink azonban ennek ellentmondanak. 1867-ben mindössze 1, 1868-ban 5 és 1869-ben pedig 4 egyesület alakulását regisztrálták az egyleti törzskönyvek. A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület is állandó nehézségekkel küzdött a kezdeti időszakban,11" pedig nagybirtokos tagsága biztosítani tudta a működtetésének pénzügyi alapjait. Az 1870-es évek elején váltak némiképp gyakoribbá az egyletalapítások.17 A Gazdasági Egyesületnek is sikerült tevékenységét az egész megyére fokozatosan kiterjeszteni, részben fiókkörök alapításával, részben úgy, hogy — felhívás hatására - az egyes községek is rendes tagként beléptek. Ezzel a módszerrel egyébként a későbbiekben más egyesületek is éltek. A Gazdasági Egyesület sikeres munkáját természetesen a kapitalista mezőgazdaságért kifejtett tevékenysége biztosította. Az 1867-1877 között alakult egyletek közül 6 volt - alapszabályát tekintve18 - politikai, ebből 4 tartozott munkásegyletek csoportjába. Az 1860-as években kibontakozott honvédegyleti mozgalom 1867-ben olyan nagy politikai aktivitást fejtett ki, hogy a belügyminiszter csak a jótékony céllal alakultak alapszabályát engedélyezte. Ez a lépés azonban fokozta az ellenzéki hangulatot, és hasonló céllal szélsőbaloldali programmal demokrata körök alakultak — az első 1867 novemberében Pesten.111 Kaposváron pedig 1868. január 31-én tartották a Somogy megyei Demokrata Kör alakuló ülését.a) A kormány, miután látta, hogy ez a mozgalom is túllép az alkotmányos kereteken, ellentámadást indított, s ellensúlyképpen Deák-körök, illetve katolikus egyletek alakítását szorgalmazta. Csurgón 1872-ben alakult meg 125 taggal a Deák-kör, 1874-ben pedig a Kaposvári Katholikus Egylet. A kiegyezést követő esztendők meghozták a szocialista munkásmozgalom kialakulásának feltételeit is.21 A szabadabb szervezkedés lehetőségeit kihasználva, a szocialista munkásság körében már 1867-ben napirendre került a politikai jellegű munkás egyes üil etek létrehozásának gondolata. A következő évben pedig már hozzá is láttak a konkrét szervező munkához, amelynek eredményeképp - többek között - megszületett a Magyarországi Általános Munkásegylet. Alapszabályát 1870-ben hagyták jóvá. Az országban is meggyorsult a hasonló egyletek szervezése. A pozsonyi és a resicai önképző egyletek22 után, a harmincnál2,1 is több fiókegylet közül a Dél-Dunántúlon négy alakult: Nagykanizsán, Pécsen, Kaposváron és Szigetváron. A pécsi fiókegylet 1869-es megszervezése után a baranyaiak rövidesen keresni kezdték a kapcsolatokat a somogyi szaktársakkal.2/1 A megye két általános munkásegylete, a szigetvári és a kaposvári2'" 1870-ben alakult meg. Az 1873.-as betiltások után, az 1872-es ipartörvény és az 1508, 1875. B. M. sz. rendelet által behatárolva, a segélyező és önképző egyletek biztosították a folyama306
