Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)
A népesség foglalkozási megoszlása 1900 -ban és 1910-ben százalékban EGYÉB HÁZI CSELÉD NAPSZÁMOS vt- ül[)q KOZSZOLGALAT KÖZLEKEDÉS KERESKEDELEM IPAR MEZŐGAZDASÁG BARCS KAPOSVÁR NAGYATÁD SZIGETVÁR SOMOGY M. A népesség a XV111. sz. végétől az iÜ40-es évekig Ha azt akarjuik eldönteni, hogy miként alakult e települések élete az egymást követő évtizedek folyamán, akkor először a számokkal meghatározható legfontosabb adatokat kell áttekintenünk. Az egyik legjellemzőbb mutató: a településekben élő népesség számának, alakulása, mert ez alapvető problémának jelzője lehet. Az első hazai népszámlálás: az 1784-87 között sorra kerülő, II. József által elrendelt népcsségösszcírás adatai a négy településben a lakosságszámot még a későbbi helyzettől eléggé eltérőnek mutatják. A legnépesebb közülük Szigetvár mezőváros volt. Kaposvár lakosainak száma ekkor közel félezerrel volt kevesebb, mint Szigetváré. Nagyatád és Barcs községként került feljegyzésre, az előbbinek lakosságszáma alig haladta meg az ezret, Barcsé pedig mindössze 355 fő volt!1 A népességszám növekedése 1840-ig Barcson volt a legnagyobb, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen a századfordulón történt oda telepítés - amint 280
