Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón (Somogy megye példáján)
ezt később látni fogjuk. Nagyobb méretű lakosságszám növekedés volt még Kaposváron, s a megyei átlagon felüli volt a népesség növekedése Nagyatádon is. Meglepő viszont, hogy a legvárosiasabb jellegű Szigetváron milyen kismértékű volt a lakosság számának növekedése. A láncindex azt mutatja, hogy ebben a mezővárosban a lakosság számának emelkedése az 1780-as évek és 1840 között alacsonyabb volt, mint a megyei átlag (Lásd 1. táblázat adatait.) i. táblázat A népesség számának alakulása a XV111. század végétől a XIX. század közepéig Terület A tényleges népesség száma 1784 1840 1857 Barcs 355 i 200 i OO O r~K aposvár 2 166 3 369 5 212 Nagyatád 1078 1433 2 081 Szigetvár 2 659 3 251 4 189 Somogy megye 162 871 209 142 257 318 Láncindex Barcs 100,0 338,0 I42,3 Kaposvár 100,0 155,5 163,6 Nagyatád 100,0 132,9 145,2 Szigetvár 100,0 1 22,2 128,8 Somogy megye 100,0 I 28,4 12 3,o Bázisindex Barcs 100,0 338,0 481,1 Kaposvár 100,0 155,5 240,6 Nagyatád 100,0 132>9 193,0 Szigetvár 100,0 I 22,2 157,5 Somogy megye 100,0 I 28,4 157,9 Forrás: Az első magyarországi népszámlálás. 1784-1787. Szerk.: Dányi Dezső és Dávid Zoltán. Bp. i960. 138-146. p. Fényes Elek: Magyarországnak, a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Második kiad. Pest, 1841. 200, 212, 225, 232. p. Fényes Elek: Magyar ország ismertetése statistikai, íöldirati és történelmi szempontból. Pesten, 1865. 301. p. A korabeli statisztikai és földrajzi jellegű leírások még nem adják meg a magyarázatát ennek a furcsaságnak. Vályi András lexikona, amely a XVIII. század utolsó évtizedének állapotát rögzítette, Barcsot „elegyes horvát” faluként említette, amelyben katolikusok laktak. Babóesától két mérföldnyire, a Dráva partján fekszik, gr. Széchenyi birtok, jó termő határral, amelynek azonban egyes részei gyengék, úgy, hogy az egész határt második osztályba sorolták — írta Vályi. Nagy Attádot (sic) viszont népes horvát faluként említi, amelyet Czin- dery birtokol, itt is katolikusok laknak. E falu határa első osztályú, a szőlős- kerteken kívül „különbféle javakkal bővelkedik”. Kaposvár ekkor magyar, német és horvát mezőváros volt, katolikus lakosokkal. Földesura herceg Eszterházy, akinek nagy „élésháza” volt ott. A határt három nyomásban művelték, az őszi és a tavaszi középszerűen termett, a 281
