Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Vörös Károly: "Jelentés Magyarország kereskedelméről" - Egy belga konzuli jelentés 1843-ból

galommal kötelezheti el magát valamilyen vállalkozásban. Trieszt története még alig 50 éves, azóta fejlődése gyors volt, de a fiatalságára jellemző illúzióikat illetően máris bőven szerezhetett keserű tapasztalatokat. Triesztben gyorsan nőttek fel nagy vagyonok, de egy csapásra gyorsan el is tűntek. A tekintélyes tőkefelhalmozások és a tartás nagy vagyonok itt ezért éppen olyan ritkák, mint a nagymúltú cégek. A lakosság különféle nemzetek keveréke, jórésze azért jön ide, hogy vagyont szerezzen, és ha ez sikerül, azonnal tovább is áll. Vitathatatlan, hogy Trieszt, a „Kelet kulcsa”, földrajzi helyzeténél fogva nagy jelentőségű hellyé fog változni: Dél-Európának egyik első kikötőjévé, s ha lesz város, amit Dél Liver- pool-jának fognak nevezni, erre a címre Triesztnek minden esélye meg is van. „A Lajos-csatorna által a Dunával összekapcsolt Rajna, a nagy Osztrák Monarchia, amit keresztbe szel a Duna s számos vasútvonal, melyek mind csatlakoznak a környező országok vonalaihoz: mekkora jelentőségre tehet így szert előbb-utóbb Trieszt és Bécsi A főváros Németország nagy kereskedelmi verőerének lesz központja, Trieszt pedig a Kelet felé irányuló forgalomnak lesz kiindulópontja” - lelkendezik a konzul.

A trieszti problémák és a pezsgés azonban felhívják a konzul figyelmét egy Belgium számára kínálkozni látszó másik nagy kereskedelmi lehetőségre: Magyarországra is. 1843. január 24-én 156. sz. alatt jelentést készít a minisztériumnak „Magyarország kereskedelméről”: pontosabban a Magyarországgal való belga kereskedelem lehetőségeiről.1

3. Ennek a jelentésnek az alábbiakban teljes magyar fordítását közöljük azzal az egyetlen eltéréssel, hogy egy ponton a konzul által végzett, közvetlenül fordítva nehezebben érthető számításokat saját ( )-be tett szavainkkal és így azokat mindjárt értelmezve mondjuk el, segítségül híva ehhez a jelentésből kiemelt egyes mondatokat.

A szükséges tárgyi magyarázatokat lábjegyzetben közöljük.

Belga konzulátus Trieszt, 1843. január 24.

N° 156.

JELENTÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELMÉRŐL

Ausztria a külfölddel folytatott egész kereskedelméből semmi nem olyan jelentős, mint a magyarországi.

Hogy csak futó áttekintésünk legyen is ennek a természetről oly bőven megáldott országnak belső erőforrásairól, és az idegen országokkal szembeni jelentőségéről, jelentésünket három szempontra alapozzuk.

1. Arra, mely megismerteti nagyon termékeny földjének számos termékét mint egy rendszeres külkereskedelem bőséges táplálóit;

2. a számos zavaró mozzanatra és akadályra, melyék az export olé tornyosulnak s melyek megakadályozzák az ezzel az országgal létesítendő kereskedelmi kapcsolatok nagyobb fejlődését;

3. azokra az eszközökre, melyeket Belgium alkalmazhat, hogy e kereskedelem egy részét megszerezhesse magának - márcsak saját termékei clheilyczheté- sének érdekében is.

201