Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Hajdu Lajos: Népiskolai szerződések Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1770-1795)
megbízása határozatlan időre szól, tehát a 3 évenként szokásos tisztújítás (restauráció) őt nem érintené (caput II—III.). A javaslat I. Részének témánk szempontjából figyelmet érdemlő másik szakaszában a bizottság a tanítói fizetés szabályozására tesz '-javaslatot: eszerint a szabad királyi városokban és nagyobb oppidumokban (ahol háromosztályos kapitális iskola működik) az egyes osztályokban oktató iskolamesterek 180-200- 250 Ft évi fizetést kapnának; kisebb mezővárosok a tanítót 150, a segédjét pedig 80 Ft-tal fizetnék; falvakban a pedagógus 120 Ft fizetésben részesüljön (ameny- nyiben segédje is van, az ő illetménye 60 Ft legyen); ha a kisebb településen a gyerekek elemi ismeretekre oktatásával csak praeceptor foglalkozik - az ő évi fizetése 60-70 Ft legyen. A javaslat „indítványozza” azt is, hogy az iskolamesterek kapjanak „szolgálati” lakást (vagy kvártélypénzt, tehát ha bérlők, a lakás bérét ne maguk fizessék), kertet és jogot arra, hogy két tehenet a községi legelőn legeltessenek. „Mind a méltányosságnak, mind pedig az osztó igazságnak kiválóan megfelelőnek tűnik!’ az a gyakorlat, hogy a földesuradalmak a falvakban a tanítóknak fél jobbágytelket juttatnak, ez - mondja a javaslat - önkéntes segélynek (subsidium arbitrarium) is neveztetik, mindezeket azonban csupán indítványozza a bizottság, nem akarja elkövetni azt a hibát, amit II. József, nem kívánja - még egy javaslatban sem - a tulajdonjogot korlátozni, illetve ilyen földesúri kötelezettséget kimondani (XIII. szakasz). Ennek megfelelően (a XV. szakaszban) deklarálja, hogy az iskola megépítése és fenntartása a közösségek. feladata - igaz, hozzáfűzi, de a „magánföldesurak nagylelkűsége alapján biztosnak vehető”, hogy ők is fognak segíteni.47 A közoktatási bizottság által elkészített számos figyelemre méltó javaslat közül a mi témánk szempontjából jelentős másik dokumentum a megyei népiskolai felügyelők részére kidolgozott, 14 §-ból álló, 23 oldalas instrukció tervezete.48 Ennek 4. §-a rögzíti, hogy az iskola megépítése és fenntartása a közösség feladata, ha viszont szegénysége miatt a communitas a szükséges eszközökről nem képes gondoskodni, „ebben az esetben - megfelelő formában - segítségért lehet fordulni a földesuradalomhoz is”. Talán feleslegesnek tűnik, mégis felhívom a tisztelt Olvasó figyelmét arra a hatalmas változásra, amely rövid néhány év alatt lezajlott: II. József még a patromátus jogából eredő kötelességnek minősítette a földesúrnak az iskolaépítésben és -fenntartásban való részvételét - 1791 őszére ez már átalakult a szegény közösségek esetleges támogatásává, ha azok kellő formában könyörögnek földesuruknak (és őt jó órájában találják), de arra senki semmilyen garanciát nem nyújthatott, hogy ezt a könyörgést vajon meghallgatják és teljesítik-e. Az instrukció 5. §-ában a szerződéssel kapcsolatos követelményeket rögzíti a javaslat, elsősorban a pedagógusok fizetését. Mindenekelőtt bizonyos irányelveket határoz meg a fizetés nagyságáról (lásd az 1 oldallal korábban leírtakat) és előírja, hogy a szerződéssel rendezett iskolákban gondosan fel kell tüntetni: bérének hányad részét kapja meg az iskolamester természetben. Felhívja a figyelmet az instrukció arra, hogy az ún. ajándékokat, pl. a disznóölések időszakában kapott kolbászféleségeket (farcimina) vagy tojást stb. nem szabad beszámítani a tanító természetbeni illetményrészébe, ugyanígy a tűzifát sem. Árulkodó azonban az, hogy a vihar elvonulta után miképpen kívánta biztosítani a közoktatási bizottság a tanító pénzbeni fizetését. Eszerint a szülők (hacsak nem teljesen szegények) kötelesek a tanév kezdetén minden gyerekük után 2 Ft-ot fizetni az is184
