Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Hajdu Lajos: Népiskolai szerződések Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1770-1795)
sajtószabadság alapelveit egy közoktatási bizottság kidolgozza, majd az ország- gyűlés megtárgyalja, hogy e kérdésekben - a királyi jogok sérelme nélkül - törvény alkottasson. E feladat végrehajtása az 1971: 67. tc.-kel kiküldött Deputatio Litteraria-ra várt, amelynek elnöki tisztét Örményi József személynök (az 1777-es Ratio Educationis megalkotója) kapta, a bizottság tagjainak pedig a törvénycikk nagy felkészültséggel és tapasztalatokkal rendelkező tisztviselőket, illetve követeket jelölt ki. A tagok közül hárman hosszú éveken át népiskolai inspektorként tevékenykedtek (Mandich Antal püspök, a Helytartótanács tagja; Pethő Jakab, a Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tagja és Luby Károly, Szatmár alispánja), ketten hosszú éveken át tankerületi főigazgatói tisztséget viseltek, illetve egyikük még a bizottsági működésének időszakában is ebben a beosztásban volt (gr. Török Lajos kassai főigazgató, és br. Prónay Gábor, a pozsonyi tankerület volt irányítója); ezenkívül 5 olyan személy is tagja volt a Deputatio-nak, aki az egyetemi oktatás szervezésében-irányításában jelentős tapasztalatokkal rendelkezett (Szabó András püspök, Makó Pál és Szerdahelyi György kanonok, Lakics Zsigmond, a jogi kar ny. professzora, valamint Vezza Gábor, az orvosi fakultás igazgatója). E bizottság rendkívül értékes munkát végzett (nagyon időszerű lenne már, hogy valaki feldolgozza nem egészen kétéves tevékenységét és a magyar művelődés teljes területét átfogó javaslatait),46 tanulmányom témája szempontjából viszont a Deputatio két elaborátuma érdemel figyelmet. Mindkettőt egy albizottság (br. Prónay Gábor, Mandich Antal, Luby Károly és Pethő Jakab) dolgozta ki. Az első „Javaslat a népiskolákat érintő kérdésekről” címet viseli és három Rész-ben, összesen 44 szakaszban, 71 oldalon rögzíti a népiskolákkal kapcsolatos kérdéseket. Az albizottság az 1. Részben (caput 1-17.) az anyanyelvi vagy népiskolák oktatási, illetve gazdasági igazgatására vonatkozó rendelkezéseket foglalta egybe. Üj elem ebben a javaslatban, hogy a megyei követeléseknek engedve a bizottság a népiskolák felügyeletét ketté akarja osztani: a királyi akadémia tankerületi főigazgató-helyettesként és népiskolai felügyelőként is működő igazgatóhelyetteséhez tartoznának a szabad királyi városok, valamint a nagyobb op- pidumok népiskolái - a kisebb mezővárosokban, illetve falvakban pedig a megyei népiskolai inspektorok végeznék az akófokú oktatás irányítását. A tankerületi inspektort az érintett megyék közgyűlései által javasolt személyek közül az uralkodó, a megyei felügyelőket viszont a nemesi közösség jelöltjei közül a főispán nevezné ki - előbbinek kétévenként, a megyei inspektoroknak viszont évenként kellene ellenőrizniük valamennyi hozzájuk tartozó iskola munkáját. A tervezet szerint a tankerületi inspektor „illő fizetésben részesülne” (a tanulmányi alapból), vizitációja időtartamára napidíjat kapna, postaköltségeit az állam fedezné és a települések kötelesek lennének számára előfogatot biztosítani (lovanként és naponként 15 krajcárért), hogy munkáját elvégezhesse. Mellette egy évi 150 Ft fizetésben részesülő írnok végezné az írásbeli, valamint levéltárosi munkákat. A megyei felügyelők (ezek száma nagyobb megyében 2 is lehet, több kisebb megye pedig egyetlen ilyen felügyelőt is „tarthat” közösen) feladata az épületek karbantartásának, a tanítói fizetéseknek - tehát a szerződések megtartásának - ellenőrzése és az új iskolák megépítéséről való gondoskodás. Fizetését a megyei pénztárból kapná, megilletné a napidíj és postaköltségét is a törvényhatóság fizetné. A javaslat érdekessége, hogy a megyei népiskolai felügyelő 18?
