Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Bognár Tibor: Kitelepítés Szulokból a második világháború után (1945-1948)
KITELEPÍTÉS SZÜLŐKBŐL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN BOGNÁR TIBOR A második világháborút követő esztendők a magyarországi német lakosság életében sorsdöntő szerepet játszottak. A német falvak élete a háború befejezésével nem tért vissza a rendes kerékvágásba, mivel a kormányzat részben saját elhatározásból, részben nemzetközi kötelezettségeiből eredően súlyos következményekkel járó intézkedéseket léptetett velük szemben életbe, melyek a németség egy részének kitelepítéséhez vezettek, a kitelepítés alól mentesítettek számára pedig évekig a nem teljes jogú polgárnak kijáró bánásmódot jelentették Dolgozatomban a népi demokratikus átalakulás bonyolult, szövevényes, súlyosan ellentmondásos és az ellentétes érdekek összeütközése folytán felkorbácsolt kedélyektől terhes időszakának azt a vetületét kísérem végig, amely a vonatkozó kormányrendeletek községi végrehajtását tükrözi a Somogy megyei Levéltár őrizetében lévő iratanyag alapján. A németlakta községekben a földreformmal és telepítéssel járó átalakulás számtalan összeütközés forrása volt, és a vagyonelkobzásra ítélt tulajdonosok természetes ellenállásával találkozott. Községünkben is számos konfliktus keletkezett abból, hogy a kitelepítendők és mentesítendők köre szinte az utolsó pillanatig nem tisztázódott véglegesen, részben a vonatkozó kormányrendeletek módosulásai, részben pedig a gyakorlati végrehajtásban bekövetkező változások miatt. A földreformmal és a kitelepítések végrehajtásával egyidejűleg foglalkozó több szerv együttműködésében nem sikerült az összhangot megteremteni és az ebből adódó zavarok negatívan befolyásolták a hivatalos apparátus működését. * 1945. július i-én lépett életbe az a miniszterelnöki rendelet, mely a német lakosság múltbeli politikai magatartásának megvizsgálása céljából igazoló bizottságok felállítását rendelte el. A községben a bizottság 1945. szeptember i-én kezdte meg működését és vizsgálat alá vont minden 16 évesnél idősebb német nemzetiségű és anyanyelvű lakost elsősorban a Volksbundban és a német hadseregben betöltött szerepük tisztázása végett. A vizsgálat ezenkívül kiterjedt az összes olyan körülményre, amelyből a lakosság politikai magatartására, magyarhű vagy németbarát szerepére következtetni lehetett. 559
