Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Hajdu Zoltán: Körzetesítési tendenciák Somogy megye településhálózatában (1950-1980)
22 községet érintve. (A változás legérdekesebb momentuma, hogy megkezdődött a korábbi kis közös tanácsok további integrációja. Hollád-Tikos közös tanácsú községek a balatonszentgyörgyi, Főnyed-Szegerdő a sávolyi közös tanácsba olvadnak be.) A 2022/1968. Korm. sz. határozat ismét foglalkozott a tanácsi körzetesítés kérdésével és meghatározta, hogy a tanácsi körzetek kialakítását lehetőleg 1975-ig be kell fejezni. A határozat nyomán Somogy megyében is felgyorsult a körzete- sítési folyamat. 1969. január i-én 20 közös tanács alakult a megyében 54 község bevonásával. 1969 július i-én újabb 27 közös tanács alakult 87 községet szervezve át. 1970. július i-én 22 közös tanács jön létre 63 község átszervezésével. 1971- ben 3 közös tanács jön létre 9 községgel, 1973-ban 5 közös tanács 10 községgel, 197 5-ben 10 közös tanács 22 községgel. A kitűzött időpontra az erőltetett átszervezési hullámok ellenére sem fejeződött be a tanácsi körzetesítés. 1977-ben újabb közös tanácsok alakulnak, főleg korábbi közös tanácsok összevonásával. 11 közös tanács alakul 25 község bevonásával. 1978-ban 3 közös tanács alakul 7 község részvételével. Mi jellemzi a közös községi tanácsok központ- és területi rendezésének fejlődését? Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az egyesítésekjkezdepiényezése nem a közséeekhnl indul.t hanem országosan megfogalmazott célok megvalósítása so- rfan került előtérbe a tanácsok összevonása. Az 1960-as évek közepétől alapvető változások történtek a tanácsi rendszerben. E változások legjellemzőbbje, hogy a „helyi” tanácsok - földrajzi értelemben - „területi” tanácsokká alakultak át, s a közös tanácsok többsége nagy tanácsi körzeteket jelent. E folyamatban megfigyelhetők a községközi kapcsolatok újraértékelődé- sének főbb elemei. A korábbi, 2-3 községből álló kiskörzetek megszűnnek, fokozatosan egyre nagyobb tanácsi körzetek jönnek létre. Néhány község tanácsi beosztása háromszor-négyszer is megváltozott. Ez önmagában is jelzi, hogy nem mindig volt helyes és következetes a körzetesítés. A községközi kapcsolatok szempontjából nagy jelentőségű változás a nagyközségi igazgatási struktúra kialakítása. A nagyközségek megkapták a korábbi járási funkciók egy részét, így több esetben magukhoz vonták a környező községek igazgatását. A nagyközségi igazgatás továbbfejlődése alapvető változásokat eredményezhet a községközi kapcsolatok alakulásában. A városkörnyéki igazgatás elsősorban nem a községek egymás közötti kapcsolatait érintette, hanem a község-város kapcsolatok rendjét változtatta meg. A tanácsi körzetesítés folyamatát értékelve megállapíthatjuk, hogy egy- egy időszakban különböző szempontok játszottak szerepet a tanácsi hálózat átalakításában. Változott a községi tanácsok helyzete, szerepe, struktúrája. A folyamat eredményeként a falusi települések nagy része társközséggé alakult, s ez kihatott, ill. befolyásolta az egyéb jellegű intézményhálózatok alakulását is.4 2, A mezőgazdasági termelés szervezeti keretei változásának hatása a községközi kapcsolatokra A felszabadulás óta a falvakban bekövetkezett gyökeres változások egyik legfontosabb mozgatója a szocialista nagyüzemi gazdaság kialakulása és fejlődése
