Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Hajdu Zoltán: Körzetesítési tendenciák Somogy megye településhálózatában (1950-1980)
volt. Ez határozta meg a falvak gazdasági, társadalmi, települési viszonyainak átalakulását. A falusi települések legfontosabb funkciója a mezőgazdasági termelés maradt, még akkor is, ha a falvak nagy része vegyes foglalkozási szerkezetűvé alakult, s csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya. Nem térek ki a megye mezőgazdaságának fejlődésére, csak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szervezeti-üzemi kereteinek alakulását és a település- hálózati körzetesítések közötti kapcsolatot tekintem át, különös tekintettel a termelőszövetkezetek és a tanácsok kapcsolatára. Az 1950-es években a termelőszövetkezetek még nem képviseljek jelentős gazdasági erőt, nem voltak sem korszerű, sem nagyüzemek. A megye 17 termelőszövetkezetének földterülete kicsi (nagyrészt állami juttatott földekből származott), taglétszámuk alacsony, állat- és eszközállományuk jelentéktelen volt. Sem területi, sem települési vonatkozásban nem képeztek egységet. Az 1960-ban megalakult 273 termelőszövetkezetre még a bizonytalan belső gazdasági helyzet a jellemző. Az 1960-as évek elején sok szempontból fontos, hatásaiban ma is érződő folyamatok indultak cl a termelőszövetkezetek és a tanácsigazgatás, valamint a településhálózat vonatkozásában. Az akkori irányítási, ellenőrzési, tervezési gyakorlat alapján a tanácsok gyakorlatilag a termelőszövetkezetek felettes hatóságaivá váltak, s ez az egybekapcsolódás igényelte az 1 tanács - i tsz elvet. Az 1960-as évek közepéig a körzetesítéseket az jellemezte, "Rogy a tsz területe, központja alkalmazkodott az igazgatási beosztáshoz. Az 1960-as évek végétől a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kialakultak az önálló vállalati gazdálkodás feltételei, a tsz-ek kikerültek a helyi tanács „fennhatósága” alól, mellérendeltségi viszony jön létre közöttük. A tsz-ek egyesülésében, egyesítésében egyaránt jeíentkezneK a gazdasági és az igazgatási tényezők, szempontok. A községi termelőszövetkezetek száma 1970-re 144-re csökken, de ez még jelentősen meghaladja a községi tanácsok számát. Az 1970-es években lejátszódó tsz egyesítésekkor már kevéssé figyelhető meg a tanácskörzetekhez való igazodás és igazítás. Az egyesítések legfőbb mozgatója a termelőerők koncentrációja, az iparosodott mezőgazdaság racionális üzemméreteinek kialakítása volt. A községi mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 1980-ra 82-re csökkent, de még így is jelentősen meghaladja a községi tanácsok számát. A termelőszövetkezetek megkezdődő társulási folyamatai, rendszerszerveződései, kapcsolatai teljesen elszakadnak a tanácsi igazgatás területrendszerétől, a társulások fő mozgatója az eredményes gazdálkodásra való törekvés. A társulások átlépik a megyehatárokat is. A településhálózat szempontjából áttekintve a termelőszövetkezetek fejlődését megállapíthatjuk, hogy a megyében először településhez vagy társadalmi csoporthoz, réteghez kötött termelőszövetkezetek alakultak. Az 1960-as évek elején fokozatosan kialakulnak a települések határai között gazdálkodó termelőszövetkezetek. 1970-re kialakulnak a kiskörzeti jellegű termelőszövetkezetek, általában 2-4 falu határai között gazdálkodva. 1980-ra a közepes nagyságú körzetek a jellemzőek, de Somogy megyében is kialakult néhány nagykörzeti jellegű termelőszövetkezet (Barcs, Szentbalázs, Gyékényes, Balatonszárszó stb.). 547
