Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Hajdu Zoltán: Körzetesítési tendenciák Somogy megye településhálózatában (1950-1980)
tanácsok, a körzeti orvosi ellátás, az általános iskolai oktatás, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezeti, ellátási, igazgatási kapcsolatainak településhálózati rendjét, a folyton változó központ- és területi rendszer kölcsönhatásait. Az egyes ágazatok körzetesítési folyamatainak áttekintése után négy metszetben - 1950, i960, 1970, 1980 - elemzem a kialakult központ- és területi rendszerek azonosságainak, ill. eltéréseinek problémáit. A tanulmány adatbázisának feltárásában és elemzésében közreműködött: dr. Kassai János, dr. Németh Emil, dr. Tóth Sándor, Varga Gyula, Varga Lajos- né és Végh Tivadar. Segítségükért és közreműködésükért köszönetét mondok. II. Somogy megye településhálózata fejlődésének fő tendenciái A településhálózat történetileg kialakult, örökölt adottságai, a településállomány nagyságrendi tagozódása, a települések fejlettsége, funkcionális kapcsolatai, hierarchikus viszonyai nem alakíthatók át rövid idő alatt. A népesség térbeli elhelyezkedése, gazdasági tevékenysége, rendszeres mozgásai a termelőerők történetileg kialakult elhelyezkedési rendjét, koncentrálódását tükrözik, áttételesen integrálva a természet- és gazdaságföldrajzi adottságokat. Somogy megye településhálózata átalakulási problémáit elemezve mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés minden szakaszában az országos döntések, tendenciák határozzák meg a településhálózati folyamatok alakulásának főbb irányait, tartalmát. Ezért a fejlődés területi problémái nem választhatók el az országos tendenciáktól, az ország általános helyzetétől függően alakulnak a megyei településhálózati folyamatok. A megyei adottságok, a területi sajátosságok, lehetőségek befolyásolják, színezik az alapvető folyamatok érvényesülését, a településhálózati elképzelések megvalósítását. A felszabaduláskor az ország elmaradott gazdasági, társadalmi és települési viszonyokat örökölt. Somogy megye a felszabaduláskor még csaknem a falusi társadalom hagyományos területi rendjét mutatja. Kaposvár a megye egyetlen városa, a funkcionális értelemben városnak tekinthető fejlett járásszékhelyek szigetként helyezkednek el a falusi településhálózat rendszerében. Nem beszélhetünk szervesen kiépült városhálózatról, a megye településhálózata fejletlen, a városi népesség aránya a legalacsonyabbak között van az országon belül. Az 1950-es évek elején kibontakozó extenzív gazdasági fejlődés, a szocialista iparosítás, azon belül a kitermelőipar nagyarányú fejlesztése jelentős változásokkal járt a településhálózat szerkezetére nézve is. Az energetikai bázissal rendelkező városok fejlesztése került előtérbe. Somogy megyét az 1950-es évek kiemelt iparfejlesztése kisebb mértékben érintette, csak Kaposvár esetében jelentkezett szembetűnően. A koncentrált gazdasági és intézményi fejlesztés eredményeként erőteljesen megnőtt Kaposvár gazdasági súlya a megyén belül, intézményhálózati szerepe pedig megerősödött. Az 1960-as évek elején, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével új helyzetbe kerül a megye településhálózata. Kaposvár nem tudta egyedül felszívni a mezőgazdaságból kikerülő és a faluról elvándorló munkaerőt, így a megye jelentős vándorlási veszteségeket szenvedett, abszolút számban is csökkent a lakossága. 542
