Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Hajdu Zoltán: Körzetesítési tendenciák Somogy megye településhálózatában (1950-1980)
A céltudatos országos és megyei fejlesztés eredményeként Siófok 19Ó8- ban város lett. Az 1971-es országos településhálózat-fejlesztési koncepció alapján folyó koncentrált fejlesztés eredményeként Nagyatád (1971), Marcali (1977) s végül Barcs (1979) fejlődött várossá.1 A bárom évtizedes fejlődés eredményeként alapvető változások következtek be a megye városhálózatában. Somogy megyében arányosnak tekinthető városhálózat jött létre, eltűntek a korábbi városhiányos nagy területek. Barcs, Marcali, Nagyatád, Siófok városok lényegesen nagyobb központi funkciót töltenek be, mint korábban, több tekintetben környékük gazdasági, ellátási központjaivá fejlődtek, de az egész megyét tekintve nem váltak Kaposvár „ellenpólusává”. A városi népesség aránya még mindig jelentősen elmarad az országos átlagtól, de megítélésem szerint ez reális, mert visszatükrözi a megye tényleges gazdasági fejlettségét, adottságait (1. táblázat). Somogy megye faluhálózatának átalakulása nem választható el a gazdaság, a társadalom és a településhálózat egészének átalakulásától. Az elmúlt 30 év gazdasági fejlődése alapvetően megváltoztatta a falvak életét. A villamosítás, az útépítések, az ország közlekedési hálózatába való bekapcsolódás lehetősége, a szocialista mezőgazdaság fejlődése eredményeként kibontakozó belső urbanizáló- dás a XX. századba emelte a falvakat, sok tekintetben megszüntette gazdasági, társadalmi, politikai elmaradottságukat. A fejlődés értékelése mellett egyértelműen látnunk kell, hogy a faluhálózaton belül differenciáltan érvényesültek, hatottak a különböző folyamatok. A falusi településhálózat a korábbinál erőteljesebben differenciálódott, a gyorsan fejlődő, átépülő falvak mellett megmaradtak, ill. megjelentek a stagnáló vagy visszafejlődő apró- és törpefalvak.2 A községi alapellátás körzetesítési folyamata szempontjából, a falusi településhálózat fejlődése, lehetőségei tekintetében nagy jelentőségű a településállomány mindenkori nagyságrendi tagozódása. Ezért a faluhálózat fejlődése elemzésekor döntően a nagyságrendi struktúra változásait tekintem át (2. táblázat). A nagyságrendi struktúra tagozódása önmagában is összetett jelenség. A településállomány nagyságrendi struktúrájának alakulásában egyszerre hatnak a természetföldrajzi környezet által befolyásolt, történetileg hosszú távon determinált gazdasági, politikai, demográfiai folyamatok. A nagyságrendi típusok egy- egy időszakban önmagukban is meghatározzák a népesség életkörülményeinek alakulását, a különböző ellátási rendszerek működését, változását. Somogy megye falusi településhálózata nem tekinthető homogénnek. A természeti földrajzi helyzet és a sajátos történeti fejlődés következtében kisebb területeken az aprófalvas (Zselic), a megye'jcdcntősebb területein a középfalvas jelleg a meghatározó. A településhálózat nagyságrendi szerkezetének területi eltérései jelentősen hatnak a településközi kapcsolatok alakulására is. A középfalvas területeken eltérő módon alakultak a körzetesítési folyamatok, más a körzetesítés gazdasági, települési feltételrendszere. Áttekintve Somogy megye községei nagyságrendi szerkezetének alakulását, összegezve a következőket állapíthatjuk meg a településhálózat fejlődése, ill. a településközi körzetesítések feltételei, lehetőségei, ill. szükségessége szempontjából. i. A községek nagyságrendi struktúrája - a községegyesítések ellenére - folyamatosan lefelé tolódik el. Gyorsan nő az 500 fő alatti települések száma és 545
