Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban

A három táviratot másolatban megküldték Leahy admirálisnak, a Fehér Ház katonai tanácsadójának, Marshall tábornoknak, a Vezérkari Főnökök Egye­sített Bizottsága elnökének, továbbá King admirálisnak, a haditengerészet és Arnold tábornoknak, a légierők főparancsnokának. 2. Washington, 1943. november 27. Az Office of Strategic Services kutatási és elemző csoportjának tanulmá­nya: „Ipari célpontok Magyarországon” I. Bevezetés A) A tájékoztatás kerete E jelentés célja, hogy kiválassza a célpontok közül azokat, amelyek ellen intézendő speciális támadások a maximális eredménnyel járnak, abban a tekin­tetben, hogy károsan befolyásolják a tengely frontvonal (harci) erejét. Bár spe­ciális berendezések Magyarországon érdeklődésünk homlokterében állanak, de a tájékoztatás kerete, amelyben ezeket számításba vesszük, a tengely egész hely­zete. Ezen okból egy sor olyan iparágat, amely nagy jelentőségű a magyar belső gazdasági élet szempontjából, így például a vas- és acélipar, alig méltatunk itt figyelemre; termelésük az egész német uralom alatt levő termeléshez viszonyítva százalékban oly csekély, hogy még teljes elvesztésük is alig gyakorolhatna valami észrevehető hatást az ellenség katonai erejére. B) Összefoglalás Magyarország csak négy ipari területen járul hozzá a tengely erőfeszítései­hez. Mint So célpontok, fontosságuk sorrendjében, a következők: repülőgépipar, olajtermelés, rádiócsőgyártás és bauxitbányászat. Ezek mindegyike bizonyos rész­letekben tárgyalásra kerül a külön részekben. Továbbá: egy befejező részt szen­telünk a legfontosabb magyar műszaki szolgálat üzemeinek rövid áttekintésére - ezen üzemek a jövőben bizonyos mértékig nagyobb jelentőségre tehetnek szert, mint nagyobb javító állomások az orosz fronton megrongált felszerelés javítására. i. Repülőgépipar. A repülőgépgyártás Magyarországon viszonylag új fej­lődés eredménye, része annak az új német politikának, mely kiterjeszti és szét­szórja a repülőgép-alkatrész gyártását a keleti területeken, éspedig Ausztriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon. Valamennyi, Magyarországon felfedezett és pontosított repülőgépgyártó üzemet Budapest térségében, Csepel szigetén helyezték el. Ez magába foglalja (felöleli) a Weiss Manfred repülőgépmotor-gyártó üzemet - mely a D. B. 601-es és a D. B. 605-ös, a .Messerschmitt vadászgépekhez használt motorokat gyártja. E motor-termelés zömét a közelben épített Dunai Repülőgépgyárnak szánták. Ez utóbbi üzemről úgy'tudják, hogy főként kétmotoros Messerschmitt vadászgépek, .azaz az .ME no-es és az ME .4io-es gyártására szánták, de újabban jelek mutat­nak arra, hogy átállítják egymotoros ME 109 gyártására. Egy másik, repülőgép­517

Next

/
Oldalképek
Tartalom