Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban
motorok gyártására szolgáló üzemet azonosítottak légi felderítési felvételeken és feltehetően már termel is. Mind a Weiss Manfred motorgyár, mind a Duna Repülőmotorgyár termelése valószínűleg felülmúlja a Dunai Repülőgépgyár kapacitását abban a tekintetben, hogy a motorokat kész repülőtestekbe beépítsék. Éppen ezért a Weiss Manfred motorokat Németországba exportálják végleges összeszerelésre. A kész repülőgép-termelés a dunai üzemekben feltehetően a teljes német vadászrepülőgép-termelésnek mintegy 5%-ával egyenlő, bár kapacitása mintegy 10% lehetne. De még az alacsonyabb szám is elegendő lenne annak igazolására, hogy elsődlegességet kapjanak a repülőgép-termelési célpontok Magyarországon, mivel a 8. légiflotta bombatámadásainak első közvetlen célja a német vadászrepülő erő felmorzsolása. Ha egyszer már a hatékony vadászrepülő-ellenállást kiküszöböltük, a német katonai erő ipari bázisai forrásainak szisztematikus légi elpusztítását viszonylag rövid időn belül el lehet érni. E célból a felforgató tevékenységi hozzájárulás elsőrendű jelentőségű lenne. A motorgyár leginkább sebezhető része a hőkezelőüzem, a szerelőcsarnokok, valamint a motor-próbaasztalok. Másrészt a végleges szerelőcsarnokban csak viszonylag kevés speciális gép van és az ott okozott károk főként inkább a szerelés alatt levő repülőgépekben jelentkeznek, mint abban, hogy létfontosságú berendezések megrongálásával további termelés esik ki. 2. Olajtermelés a) A magyar olajmezők, melyek elsősorban az ország délnyugati sarkában, a jugoszláv határ közelében helyezkednek el, jelenleg mintegy 1 millió tonnát adnak - évenként. Ez körülbelül 6%-a a tengely egész természetes és szintetikus termelésének, és 11%-a a teljes nyerstermelésnek. Tekintettel a tengely jelenlegi feszített olaj helyzetére, ennek jelentős stratégiai fontosságot kell tulajdonítani. Összefoglalóan arra a megállapításra lehet jutni, ha vizsgáljuk a magyar olajmezők sebezhetőségét, hogy nem lehet olyan hosszantartó tüzet előidézni, mely befolyással lehetne a föld alatti viszonyokra. Ügy becsüljük, hogy a tíz leg- n«gyobb kútban okozott tűz végső soron maximum 150 ezer tonna olaj elvesztését jelentené - de ez csak a legkedvezőbb esetben következnék be -, de ezt is ellensúlyozni lehetne más kutak fokozottabb nyomásával. A gázkutakban, ahol nagyobb a nyomás, mint az olajkutakban, a tüzeket viszonylag rövid idő alatt el lehet oltani. A mezők felszíni berendezéseiben okozott károk csak csekély termeléskiesést jelentenének. b) A magyar olajfinomítók kapacitása mintegy 420 ezer tonna vagy kevesebb mint fele a belső nyersolajellátásnak. Jelenleg a magyar finomítók kiesése nem jelentene lényeges megterhelést a tengely számára, minthogy Európa más részében még rendelkezésre áll felesleg, finomítói kapacitás terén. De a finomítókapacitás felesleget erősen csökkentették a Ploesti és Hamburg ellen intézet légitámadások és az olaszországi invázió. A felesleg megmaradt része olyan térségben van, mely könnyen elérhető bombázással és éppen ezért rövidesen eltűnhet. Ez esetben a magyar finomítók jelentősége nagymértékben megnő. 518
