Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban
Minden olyan esetleg felbukkanó csoportnak katonai támogatást kell adni, amely kész arra, hogy ellenállást fejtsen ki az ellenséggel szemben”, A „támadó hadműveletek” fejezet leszögezte: „Az ellenség hadműveletei sikeres végrehajtása során elengedhetetlenül rá van utalva a közlekedési vonalakra. Ezért a Balkan Air Force vadászrepülőinek, vadászbombázóinak, nehéz- és könnyűbombázóinak elsőrendű célja lesz, hogy meggátolja az ellenség mozgását az országutakon, a vasútvonalakon és a tengeren.” Ami pedig a Force 339-et illeti: „A Force 339 támogatni fogja a passzív ellenállást, a sztrájkokat és a kisebb szabotázsakciókat a németeknek termelő magyarországi üzemekben.” Végül: „A Force 339 meg fog szerezni minden lehetséges hírszerző adatot, ami az ellenség elhelyezkedési területeit, fontos célpontjait és Magyarország belső viszonyait illeti - a bombázások tekintetében.”23 Tegyük hozzá: a további kutatások feladata lesz, hogy feltárják az esetleges kapcsolatokat a Force 339 és az 1944 második felében végrehajtott magyar- országi szabotázsakciók között, valamint az is, milyen szerepet játszott a Balkan Air Force 1944 késő nyarán és kora őszén a magyarországi katonai és gazdasági célpontok bombázásában.34 Ami közelebbről a magyarországi bombázások tervezését illeti: a brit és az amerikai vezérkarok az egész európai közlekedési hálózatot egységes egésznek tekintették és amint a május 30-i parancs leszögezte: „A Délkelet-Európában a közlekedési vonalak ellen végrehajtott támadások kiegészítik azon támadásokat, amelyeket most intézünk Nyugat-Európa vasúti központjai ellen.”25 Másrészt: a magyarországi bombázások stratégiai célját abban is megjelölték, hogy támogassák a Vörös Hadsereg romániai offenzíváját, a közlekedési hálózat megbénításával és a modern, motorizált hadseregek mozgásához nélkülözhetetlen olaj termelésének és finomításának lehetetlenné tételével.26 A normandiai partraszállás sikere, majd Párizs felszabadulása után és azután, hogy a Vörös Hadsereg átlépte az 1920. június 4-i trianoni békeszerződésben megvont határokat, lekerült a napirendről az amerikai és a brit stratégiai légierő magyarországi bevetésének szükségessége. Viszont: 1944. október 16-án a fegyverszünet megkötésére Moszkvába kiküldött magyar delegáció a Szövetséges Légierők bevetését kérte az alábbi célokból: ,,a) megakadályozni egy Budapest elleni légitámadást, b) támogatni a Budapest felé történő gyors előnyomulást, c) előkészíteni az ejtőernyősök ledobását, d) megtámadni a németek megerősített állásait, így különösen a Gellérthegyet, amelyet a németek második Alcazarrá alakítanak át, hogy ott a végsőkig ellenálljanak.” Az ügy lezárása: Kerr, moszkvai brit nagykövet továbbította a magyar kérést Londonba és Casertába azzal, hogy a brit és az amerikai katonai szervek sürgősen vizsgálják meg, vajon lehet-e valamilyen katonai akciót végrehajtani.2' De mielőtt a döntés megszülethetett volna, Budán Horthy lemondott és Szálasit kinevezte miniszterelnöknek, így a brit-amerikai légi akció értelmetlenné vált. * * * 510
