Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban
Végül: érdemes felvetni azt a kérdést, milyen volt a magyarországi légitámadások katonai, gazdasági és politikai hatása. Az kétségtelen az egyidejű 1944-es és a háborús veszteségekről 1945-ben és 1946-ban készített jelentések, beszámolók alapján, hogy mind az ipari üzemekben, mind a közlekedési hálózatban 1944 nyarán a bombázások következtében súlyos károk keletkeztek. Ugyanakkor az 1944. szeptember utolsó harmadától 1945. április elejéig Magyarországon lezajlott hadműveletek azt a benyomást keltik, hogy a bombázások döntően nem érintették a Wehrmacht, a német véderő harckészségét, nem okoztak elháríthatatlan felvonulási, utánpótlási problémákat - sem a debreceni páncélos csatában, sem Budapest védelmében, vagy éppen a Budapesten körülzárt német alakulatok felmentésére indított offenzívákban, végül az 1945 márciusi német támadó hadműveletekben a Balaton térségében.28 A bombázások politikai hatásához még annyit: amikor az első nagy légitámadás során kitűnt, hogy a lezúduló bombák nem válogatnak németbarát és angolszász-szovjetbarát civil lakosok között, hogy a szövetséges repülők célzási pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, hogy az ún. szőnyegbombázások nem mindenütt a hadipotenciál szempontjából létfontosságú ipartelepeket sújtják, a lehetséges bombázási célpontok közelében az emberek nem várták szívrepesve a rádió légiveszély jelzéseit és a szirénák dermesztő üvöltését. Elgondolkoztató az is, hogy a nagyarányú propaganda gondolata csak négy és fél hónappal a bombázások megindulása után vetődött fel angolszász oldalon, ez arra utal, mintha a szövetséges katonai szakértők túlságosan is bíztak volna a minden katonai ellenállást elsöprő légi fölényben és úgy hitték, hogy ennek természetes, önmagától adódó következménye lesz a közigazgatás, a belső politikai helyzet zűrzavara. Ez azért is nehezen érthető, mivel az 1942-es és 1943-as nyugat-európai, olaszországi és németországi bombázások tapasztalatai nem szolgáltattak alapot ilyen hiedelmekre. A német és magyar kormánypropaganda viszont az első pillanattól kezdve rendkívül nagy gondot fordított a közhangulat formálására - a negatív jelenségek tendenciózus felsorakoztatásával. Ezt annál kevésbé lehet rosszallani, hiszen ha nem így tettek volna, nem teljesítették volna kötelességüket. Így találhattak hitelre a magyar propagandaszerveknek azon képtelen állításai, hogy az angolszász repülők olyan gyerekjátékokat, babákat is ledobnak, melyek érintésre robbannak. Csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy ha több ezer méter magasból leesnek e „játékok”, akkor nem robbannak, de ha csak hozzáér egy gyerek, máris robbannak ... Ez utóbbi állításokat az OSS, az amerikai hírszerző szolgálat 1944 szeptemberi jelentésében lehet olvasni, a jelentés összeállítója céltudatos ellenpropagandát sürget, nehogy további károk származzanak a szövetségesek ügyére.29 JEGYZETEK 1. Részlet a Bárdossy-per vádiratából. A Bárdossy-per. 12. old. Közölte: Karsai Elek: ítél a nép. Kossuth Kiadó, Budapest, 1977. 55. old. 2. Ugyanott 54. old. 3. Ugyanott 58. old. 4. Az OSS-t Roosevelt elnök utasítására Bill Donovan New York-i ügyvéd szervezte meg. E felderítő és hírszerző szervezet teljesen különállóan működött a szárazföldi had511 i
