Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban

A megjelölt bombázási célpontok - számsorrendje: i—16. Budapest- itt szerepel többek között a Ganz és Társa Rt., a MÁVAG, a Fémárú és Fegyvergyár, a Juhász-Gamma (gyártási profil: „tüzérségi, légelhárító ellenőrző műszerek, a svédországi BOFORS gyárral áll kapcsolatban), Magyar Zeiss - Magyar Optikai Rt., Magyar Ford („viszonylag új üzem, a németországi, kölni vállalathoz tartozik, gépkocsi összeszerelő műhely- német és magyar alkatrészekből”), Láng Gépgyár, Magyar Acél, Rima- murány-Salgótarjáni Rt., Telefongyár, Fogaskerékgyár, Kábelgyár.

17-19. Újpest- Egyesült Izzó, Kodak, Ganz és Társa Rt., az utóbbi „épít mindenféle folyami járművet, 3000 tonnás hajókat, melyeknek végső gépészeti berendezéseit Galatzban vagy Brailában építik be.”

20-23. Csepel- Weiss Manfred Rt., Magyar Shell, Messerschmitt Repülőgépgjmr Rt.

Megjegyzés: „Az új Messerschmitt - Repülőgépgyár valószínűleg már dolgozik.” „ ;;

24. Kőbánya- Philips Rádió. Megjegyzés: „Általánosságban véve jelentős számú üzem van Kőbányán, éppen Budapesten kívül, mind hadiszükségletre termel”.

25. Diósgyőr, 26. Miskolc, 27. Ózd, 28. Salgótarján, 29. Aknaszlatina (Megjegyzés: Gyakorlatilag ezek a sóbányák adják a sót Magyarországon.), 30. Bánhida (Villamos művek, centrálé), 31. Győr, 32. Magyaróvár, 33. Almásfüzitő (Vacuum Oil olajfinomító), 34. Várpalota (Talbot Elektromos Központ), 35. Pét, 36. Ajka - Városlőd (bauxitipar), 37. Pécs (szénbányák), 38. Székesfehérvár (állami rövidhullámú rádió-adó), 39. Szeged (Kendergyár, vasúti javító műhelyek), 40. Bakony hegység (katonai raktárak), Mátra hegység (üzemanyag, olaj), 42. Bükk hegység (muníció). 1942. szeptember 28-án az előzőnél jobb, használhatóbb elemzést kapott

az OSS a magyar térség, mindenekelőtt Budapest légvédelmi helyzetéről, valamint a Budapesten és környékén elhelyezett bombázandó ipari célpontokról.

A tájékoztatás szerzője egy volt tűzértiszt, aki fontos beosztásban teljesített szolgálatot a légvédelemnél.

A tájékoztatás lényegesebb pontjai:- 1939 tavaszán több próbalégiriadót rendeztek Budapesten. Néhány ilyen próbalégiriadó után a különböző kerületek légvédelmi felügyelőit összehívták megbeszélésre a Honvédelmi Minisztériumba. Miután elhagyták a megbeszélést, dr. Ember Sándor képviselő, a képviselőház honvédelmi bizottságának tagja, tapasztalt repülőtiszt, a következőket mondotta nekem:

„Budapestet nem lehet megvédeni légitámadások ellen. Először azért, mert még elsötétítés esetén is a Duna kitűnően mutatja az utat az ellenségnek; másodszor azért, mert a legfontosabb ipartelepek oly szorosan egymás mellett vannak elhelyezve a város különböző ipari kerületeiben, hogy minden bomba valódi találatot ér el; harmadszor azért, mert a vízművek és a hadianyaggyárak éppen a Duna mentén a várostól északra és délre vannak telepítve.”- A jelentés írója részletesen taglalja az első szovjet légitámadások hatását, különösen, ami a röpcédulákat illeti - ezeken ugyanis Gábor Andor, Lukács György, Balázs Béla, Vozáry Dezső neve szerepelt és ezt fenyegetésként

505