Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
e) Forma: helyi birtokreform, ahol lehet és elég, telepítés, tanyavidékek kiegészítése és falusítása, külön falvak építése, ahol kell. f) A kisajátítás mértéke: általánosan 500 kát. hold szántón és réten fölül, az erdőbirtokból annyi, amennyi a kisbirtok kiegészítéséhez szükséges, arra alkalmas, kivételes mintagazdaságok meghagyásával e számok kétszeresének mértékéig; helyi szükség esetén 200 holdig terjedő igénybevétel. g) A kisajátítás módja: az állam a kisajátított földbirtok árát bizonyos mértékig - legfeljebb 500 holdig - készpénzzel fizeti, többi részében állami kötvénnyel. h) Az új birtokosok fizetési kötelességei: a birtokba helyezés után 3-5 év múlva kezdik egyenlő annuitásokban, melyben a kamat nem lehet 2-3%-nál több, s fizetik földjük méltányosan megállapított árát 30-50 éven keresztül, az államnak. i) Állami segítség: a kisajátítás vállalásán túl olcsó, hosszú lejáratú és igen kedvező törlesztésű hitel nyújtása az új kis- és törpebirtokosoknak gazdaságuk fölépítésére és beruházására, az új falvak útjainak, középületeinek állami költségen való megépíttetése, az új birtokosok gazdálkodásának kiváló szakemberek tanácsa és ellenőrzése szerint való elindítása, fölfejlesztése, nagyarányú termelő és értékesítő szövetkezeti hálózat kiépítésének hathatós elősegítése. j) A kisajátított birtokok tisztviselőinek és gazdasági cselédeinek, állandó munkásainak elhelyezése: természetesen elsősorban azokról való gondoskodás, akik a birtokreform révén állásukat, munkahelyüket vesztik. A gazdatiszteket az imént említett kiképző, szervező és elindító, ellenőrző munkánál kell megfelelő módon alkalmazni, hosszú évtizedekre szólóan, s általában részben belőlük szervezni meg mezőgazdasági igazgatásunk nagyobb arányú hálózatát országosan ; míg a gazdasági cselédek és állandó munkások zöme, mely másutt nem tud elhelyezkedni, föltétlenül földhöz juttatandó. k) A földigénylés tekintetében ésszerű és igazságos sorrendet kell megállapítani a jogosultság erkölcsi, gazdasági és szociális bölcs mérlegelése alapján. 6. Alapvető gazdaságpolitikai reformok AJ Vámpolitika, iparvédelem, Budapest kiépítése a Duna völgye szellemi és gazdasági fővárosává A háború után előreláthatólag olyan gazdasági világpolitika következik, melynek egyik alaptétele a vámhatárok lehető gyors lebontása, vagy legalábbis igen erőteljes lemérséklése és a vámterületek céltudatos összehangolása lesz, a szabadkereskedelmi elvnek teljesebb érvényesítésével. Magyarországnak és vele sok más államnak nem érdeke azonban a vámhatárok gyors és teljes lebontása. És mert egy ilyen békeszerződésekkel kapcsolatos általános intézkedés rendkívüli módon megszaporítaná a munkanélküliséget, egész sor államnak vámhatárok védelme alatt kiépített iparát ítélné, sorvadásra vagy halálra, tehát csak szaporítaná a háború után amúgyis jelentkező gazdasági bajokat és gondokat, józanul. számítani lehet és .számítani, is kell az eljövendő békekongresszus józan belátására. S e belátás, révén a vámhatároknak csak részleges és fokozatos lebontására, ekként a vámhatárok árnyékában nőtt gyáripar fokozatos hozzászok- tatásáta a szabadabb világgazdaság erősebb versenyéhez. Bizonyos azonban, hogy 471
