Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
hatná nemcsak a kisbirtok, hanem a törpebirtok életképességét is. Lehetséges tehát, hogy a tervbe veendő mintegy három és fél-négymillió holdnyi földön végrehajtott földreform családtagokkal együtt aránytalanul több ember létét biztosítaná közvetlenül, mint a nagyon szűkmarkúan említett másfél millió törpebirtokosét és nincstelen mezei proletárét. Ám el kell bánni azzal a további ellenvetéssel is, mely minduntalan a föld „természetes” elaprózódását állítja szembe mindennemű tervszerű, „mesterséges” birtokreformmal. A tapasztalat arra tanít, hogy az ún. természetes elaprózódás főleg a kisbirtokot és a középbirtokot, a nagybirtokból pedig legfeljebb a középbirtokhoz legközelebb álló kategóriát emészti, legkevésbé az igazi nagy, vagy éppen mammut birtokot; tehát a helyes fejlődéssel ellentétes irányban működik. De másfelől ez a „természetes fejlődése” a birtokeloszlásnak többnyire nem a kétholdas törpebirtokosnak juttat még 4-5 vagy 8 holdat, vagy a 10 holdasnak még vagy 5-öt, hanem inkább a tehetős 25 és 30 holdasnak még 10, esetleg 20 holdat, vagy az 50 holdasnak még 30-at, vagy a 100 holdasnak még vagy 10-et, esetleg további 100-at. De ami még ennél is rosszabb, magukat megszedte újgazdagoknak, megtakarított pénzüket valorizálni kívánó kispolgároknak, középosztálybeli elemeknek, nyugdíjas tisztviselőknek kezére ad évente tekintélyes mennyiségű földterületet, elvonván ezt a földből élők milliói elöl. Ennek a minden ízében egészségtelen, valójában nagyon is nem természetes folyamatnak, melyet azzal a jelszóval lehetne jellemezni, hogy az vegyen földet, akinek pénze van rá, gátat vetni csak egy gyors, gyökeres, szerves, az egész ország területére kiterjedő földreform hivatott és képes. Végül: ide kapcsolódik az a vajmi gyakori ellenvetés is, hogy egy nagyszabású földreformhoz nincs meg a kellő anyagi fedezet. Egy ország azonban, mely a mostani háború során egy milliárd pengőnél is nagyobb összegű, bizonytalan sorsú áruhitelt tudott biztosítani egyik szövetségesének, társadalmunk leg- életbevágóbb reformjára is áldozhat és kell hogy áldozzon legalább annyit, inkább a többszörösét. A cél nem a földvagyon folyamatos elaprózódása, hanem a mezei proletariátus lecsapolása, a földnélküli parasztság nagyarányú földhöz juttatása, a törpebirtokosság megerősítése, az egészséges kisbirtok megszaporítása. Ezt a célt pedig csak egy jól kitervelt, szerves és egyetemes birtokreformmal lehet elérni. Mindezek alapján a kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja az itt következő alapelvekben rögzíti le a maga vázlatos tervét egy nagyszabású és mélyenszántó birtokreformról s egyben elhatározott akaratát is annak megvalósítására: a) A cél: minél több egészséges kisbirtok teremtése, főleg életképtelen törpebirtokokból, legfeljebb 11 katasztrális holdig és minél több életképes törpebirtok teremtése, főleg nincstelen földművesek számára, a föld fekvése, értéke, termőképessége, értékesítési viszonyai arányában. b) Földkeret: 3 1/2-4 millió katasztrális hold a mai Magyarország területén, mely kiváló szakembereknek számítása szerint a középbirtok megbolyga- tása nélkül is rendelkezésre áll. c) A lebonyolítás időtartama: to év technikailag, 30-50 év pénzügyileg. d) Pénzügyi keret: mintegy két milliárd pengő, mai vásárlóértékkel számítva, részben adóból, részben belső és külföldi kölcsönből. 470
