Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)

des mulasztást kívánja pótolni a magyar parasztság egészének - kisbirtokosnak, törpebirtokosnak, földmunkásnak, gazdasági cselédnek - olyan politikai és gaz­dasági megszervezésével, a parasztság szervezett, összefogott erejével, mely fun- dámentomát veti meg a termelési ágak igazságosabb és helyesebb gazdaságpoli­tikai összehangolásával, benne a magyar parasztság s vele az egész mezőgazda- sági termelés jobb érvényesülésének. Ezen a fundámentomon aztán a továbbépítés alapvető föladatai a követ­kezők : 1. Olyan vámtarifarendszer - egyben a világgazdaság természetes sza­badkereskedelmi fejlődésének irányában is -, amely csak versenyképességet biz­tosít a magyar iparnak a világpiacon, nem monopóliumot az országban. Ez a mezőgazdaság, elsősorban a törpe-, kis- és középgazdaság, s a velük összekap­csolt nincstelen rétegek kizsákmányolásának szimbólumaként szereplő agrárolló összecsukásának első darab útja. 2. Olyan adórendszer, mely elveti azt az együgyű és gonosz elvet, hogy a kisembert kell alaposan megadóztatni, mert ők - a milliók - adják össze az adók és illetékek zömét, s ugyanakkor a jövedelmi adót tenni főadóvá mind a túlméretezett többi egyenes adóval, mind a méginkább túlméretezett közvetett adókkal szemben - ez a második hányada az agrárolló összecsukásának. 3. Olyan közlekedési rendszer - új utak, vasutak, autóbuszjáratok, vízi- utak építése -, mely kiemeli a legelmaradottabb vidéket is mai istenhátamögötti helyzetéből - ez a harmadik hányada az agrárolló összecsukásának. 4. Olyan piacok biztosítása és egyéb értékesítési feltételek teremtése, mely a kivitel hasznában is megfelelően részelteti a törpe-, kis- és középbirtok termelését - ez az agrárolló összecsukásának negyedik hányada. 5. Olyan minden földmíves számára hozzáférhető gazdasági iskoláztatás, általános népművelés, mely mai művelődési elhanyagoltságából és gazdasági tá­jékozatlanságából is kiemeli földművelő népünket - ez a szellemiekre is érten­dő agrárolló összecsukásának ötödik hányada. 6. Végül olyan hitelrendszer, mely az olcsó és méltányos törlesztésű hi­tel áldásaiban a parasztság minden rétegét, a földmunkást és cselédet is részel­teti, hitelhálózatunk decentralizálásával, a hitelszövetkezetek megfelelő reform­jával, esetleg a más országokban jól bevált községi, járási takarékpénztáraknak kiépítésével - ez volna az agrárolló összecsukásának hatodik hányada. Mindezt azonban a magyar parasztságnak úgyszólván szakszervezeti pon­tossággal fölépített szervezetei útján, a maga erejével kell túlnyomórészt kivívnia. 5. Földreform ■ A magyar földreform több mint száz esztendős megoldatlan kérdés. A jobbágyság 1848-as fölszabadítása még meg sem történt és már Deák Ferenc 1841-ben a hitbizományoknak mint idegen eredetű és célú, parasztságunk fejlő­dését gátló intézménynek eltörlését követelte. Azóta van egy hitbizományi tör­vényünk, az 1936. évi XI. törvénycikk, de a hitbizományok s a bennük örökössé tett mammutbirtokok még mais rendületlenül állanak. És van birtokreform .tör­vényünk is, az 1920.' évi XXXVI. és'az..r940. évi IV. törvénycikk, de azok sem változtattak lényegeset a. magyar parasztság legnagyobb baján: veszedelmes és Európa-szerte egyedülállónak mondható méreteket öltött elproletarizálódásán, azaz a hazai birtokmegoszlás immár sok évszázados végzetes1 aránytalanságain, 468

Next

/
Oldalképek
Tartalom