Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
A változás a névben mindössze annyi, hogy a párt a Kossuth Lajos dicsőséges, halhatatlan és az egész művelt világ szemében emberi és nemzeti szabadságot személyesítő nevével függetlenségi meggyőződésének élesebb hangsúlyt kíván adni. De még ez a változás is csak a párt nevében történik, nem régi és alapvető fölfogásában. A régi néven kiadott program is „Kossuth Lajos és Nagyatádi Szabó István irányelveit követve” sürgetett „nemzeti agrár demokráciát” Pártunk történelmi elődjének, a Nagyatádi Szabó István alkotta független és 48-as országos gazdapártnak programja pedig a „Kossuth Lajos által lefektetett elvek alapján” kívánt dolgozni, „a magyar föld és annak művelői, valamint a mezőgazdasági munkásság helyzetének javításáért, a magyar kisbirtokosság és kisiparosság érvényesüléséért”. A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja tehát mind újjáöntött nevében, mind pedig itt következő újjáfogalmazott programjában csupán az eredetinél is jobban kívánja hangsúlyozni, hogy Kossuth Lajos és az 1848-49-es szabadságharc eszmevilága, függetlenségi szelleme, törhetetlen önkormányzó és önvédő akarata örökösének tudja magát. De a kossuthi politika örökösének abban az értelemben is, hogy a magyar föld népét, e kisgazdák, törpebirtokosok, föld nélküli mezei munkások és gazdasági cselédek, az egész parasztság sokmilliós tömegét, nemzetünk zömét, fajbéli értékeinek ősi medencéjét tekinti politikai követelései legfőbb fundamentumának s e sokmilliónyi magyar szellemi, erkölcsi, politikai, gazdasági fölemelését, létének szociális biztosítását legfőbb belpolitikai céljának. Annak a magyar parasztságnak fölemelkedéséért, a mostaninál sokszorta jobb érvényesüléséért küzd, melynek lelkes együttérzése, egyetértése, áldozatkészsége és hősiessége táplálta az utolsó nagy birodalmi korszakot, Mátyás az Igazságos hatalmas és kiegyensúlyozott Magyar- országát, majd Bocskai István hajdúinak, II. Rákóczi Ferenc kurucainak és Kossuth Lajos honvédéinek dicsőséges szabadságharcait. Csak ennek a paraszti magyar népnek megújuló és megsokszorozódó ősereje adhatja vissza nemzetünknek és Magyarországnak évezredes Duna völgyi hivatása és elsősége betöltéséhez mind a belső egészséget és hatalmat, mind a külső tekintélyt. A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja az osztályérdekek fölött messze kimagasló egyetemes nemzeti céljai szolgálatába számít a polgárság őszintén magyar szellemű és demokratikus rétegének, különösen pedig a polgári és minden más rétegből adódó szabad értelmiségnek önzetlen együttműködésére. II. Alapelvek 1. Magyarország történelmi területének érinthetetlensége. 2. Magyarország immár -kereken 950 éves hagyományos kereszténysége, erkölcseiben, gondolkodásában, intézményeiben. 3. Magyarország belső szabadsága, azaz minden állampolgár és a nemzet szabad önrendelkezése. 4. Magyarország külső függetlensége minden más országgal, mégoly nagyhatalmakkal szemben is. 5. Jogegyenlőség és vallásszabadság a magyar állam minden polgára szá454
