Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)

mára, az Arany Bulla (1222), a tordai országgyűlés (1557) és az 1848-as kossuthi törvényhozás nyomdokain és szellemében.

6. Egyéni felelősség, népünk egyénisége, hagyományai s átélt őszinte kereszténysége szerint, szemben a kollektív felelősség idegen és romboló elvével.

7. Szabad nemzeti önkormányzat, szemben mindenfajta diktatúrával.

8. Bátor továbbfejlődés a tisztultabb parlamentarizmus, őszintébb demokrácia, teljesebb szociális igazságosztás új világa felé, de szigorúan hétszáz éves történelmi alkotmányunk sziklaalapjain s rendíthetetlenül a szabadság és önkormányzat módszereivel.

9. Az önkormányzat gondolatának és módszereinek kiterjesztése a társadalmi osztályok önsegélyre törekvő szervezkedésére és gazdasági önvédelmére, a magyar állam és nemzet eszmei és szervezeti egységének természetes keretei között.

10. Az önkormányzat gondolatának és módszereinek Deák Ferenc és Eötvös József szellemében, s az 1868. évi XLIV. törvénycikk - a nemzetiségi törvény - alapján való alkalmazása a nemzetiségi kérdésben és továbbfejlesztése a népi önkormányzat irányában, de mindenkor államunk eszmei és szervezeti egységének és erőteljes magyar jellegének megóvásával.

11. Alkotmányos királyság és kétkamarás országgyűlés sok évszázados hagyományaink szerint, de átitatva a demokrácia és önkormányzat szellemével.

12. Törhetetlen ragaszkodásunk a magyarság legrégibb és legszentebb hagyományához: népünk szabad, bátor, emberséges szelleméhez.

III.

Magyar hivatás és külpolitika

A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja a magyar nemzet és állam emberi, politikai küldetését és mindenkori külpolitikájának változ- hatatlan alapvonalait Magyarország történelméből vonja le.

Ez a történelmünkből élesen és világosan sugárzó magyar küldetés nem több és nem kevesebb, mint a középső Duna völgyének s az itt élő népeknek, valójában Európa szívének politikai, gazdasági, szellemi önállóságra, szabad életre való szervezése, ez önállóság és szabadság bátor és rendíthetetlen védelme, s elsőségünk ebben a szellemi, politikai és gazdasági önvédelemben. [Hun rokonaink százéves, avar elődeink kétszázéves itteni uralmának folytatásaként ezer éves érvénnyel a magyarság adott nevet, értelmet, felsőbbrendű célt a Kárpátokkal körülbástyázott középső Duna völgyének, miután rómaiak s utánuk tucatszámra átvonuló, itt megtelepedett germán és szláv népek, előzőleg semmit sem láttak és értettek Európa e (kellős közepének, szívének világpolitikai jelentőségéből.] A magyarság Szent István óta rengeteg szellemi, politikai, katonai erőt állított e nagy, egyben egyetemes európai célnak szolgálatába s áldozott érte. De mindig csak a maga állama s vele a tágabb Duna völgye önállóságáért és szabadságáért, [nem valaminő nyugatvédelernmel kelettel szemben, vagy keletvédelemben nyugattal szemben. Szent István óta, 950 éven át, védekezett a magyar királyság] nemcsak besenyők, kúpok, mongolok, ozmán-törökök keletről, az őshazából ránk törő rohamai ellen, hanem a német-római birodalom leg455