Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
nck biztosításával, a területi önkormányzatok és a központi magyar államvezetés kapcsolatának megnyugtató szabályozásával. E területek „birodalmi” magyar államkeretbe szervezése érdekében hajlandó elmenni az 1868-1918 közti horvátországi autonómia mértékéig, illetve az együtt élő nemzetek uniója tradíciójával rendelkező Erdélyben egy svájci mintájú kantonális berendezkedés megvalósításáig, de elkerülhetetlen végső esetben tudomásul venne egy önálló szlovák, illetve erdélyi államot is, ha Magyarországgal alkotna államszövetséget, s a közös honvédelem keretében azokban magyar csapatok állomásozhatnának. Egy esetleges konföderációban ragaszkodik Magyarország vezető szerepéhez; ha ez biztosítottnak látszik, bevonhatónak vél abba egy önálló Ausztriát és Csehországot is, de semmiképpen sem Csehszlovákiát, amelynek helyreállítása ellen eleve tiltakozik. Ügy véli, hogy a háború után helyreálló Lengyelországnak ismét közös határa lesz Magyarországgal, s számít arra, hogy hatalmasan megnövekedő politikai presztízsét latba fogja vetni Magyarország javára, mind a csehek, mind a románok törekvéseivel szemben, mind pedig délszláv vonatkozásban.-1’ Magyarország Bácska háborítatlan birtoklása fejében nem akadályozná, hogy a német megszállás alatt álló Bánát délszláv kézre kerüljön - a békekonferenciáig, amelyet remélhetőleg az egész Délvidék tekintetében a magyar igények javára fog befolyásolni a kilátásba helyezendő, általa kidolgozott délvidéki területi autonómia.27 „Birodalmi” szempontok vezérlik programját a nemzetiségpolitika kérdéseiben is, az e téren elkövetett bűnök megtorlását, a nemzetiségek mcgbékél- tetését, az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítását, a nemzetiségek egyenrangúsága helyreállítását, a nemzetiségek önkormányzatának megvalósítását követelve. Szent István helyreállítandó egykori birodalmához „bölcsen nagyvonalú”, „szentistváni” nemzetiségpolitikát tartott méltónak. A Bajcsy-Zsilinszky programjában sarkalatos helyet elfoglaló birodalmi gondolat a Szent Korona eszmével teljes összefonódottságban jelentkezik, s ösz- szefügg annak változhatatlan alapelvként való leszögezésével, hogy „Magyar- ország királyság”. Nagy-Britannia példáján bizonyítva látta, hogy a polgári demokrácia, amelyhez Magyarország is igazodik, megférhet tradicionális intézményekkel. Alkotmányreform-tervében megtartja a parlamentet két kamarából állónak, s ha szükségesnek is ítéli szerkezetének megváltoztatását, nem küszöböli ki belőle az arisztokrácia hagyományos részvételét. Mindenesetre nagyobb helyet követel a felsőházban egy, a minden társadalmi réteg színe-javából vett valóságos szellemi elitnek, és legalább fele részben a nagy dolgozó osztályok érdekképviseleti szervei küldötteinek, mégpedig ezen osztályok lélekszáma és nemzeti jelentősége arányában. Nem kétséges, hogy mindkét szempontból elsősorban a parasztságra gondol, amelynek azonban jórészt még kiépítésre várnak érdek- képviseleti szervei, s másodsorban az ipari munkásosztályra, mégha itt-ott elvétve azt előbb említi is. Mindenesetre példaként állítja szívósan kiharcolt érdekvédelmi szervezettségét a parasztság elé, amelynek szintén „úgyszólván szak- szervezeti pontossággal felépített szervezetei” kell hogy legyenek. A képviselőházban valódi népképviselet érvényesüljön, amit megfelelő választójogi törvény, s a közigazgatási szervek választási kortes-szerepének megszüntetése biztosítson. A házszabályok reformja gondoskodjék a parlamenti szólásszabadságról. Diktatúrát hirdető „bármiféle” pártnak nemcsak a parlamentben, de a belpolitikai életben egyáltalán nem lehet helye, az ilyenek feloszla449
