Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)

vagy közvetve - angolszász hadműveleteknek köszönhetően fog megszabadulni a német igától. A szovjet hadsereg távoltartása ettől a szférától, ami a nyugati hatalmak nyilvánvaló érdeke, nem fog különösebb nehézséget okozni, egyrészt annak a hozott súlyos áldozatok következtében várható kifulladása miatt, másrészt azáltal, hogy a számára oly fontos nyugati szállítmányok késleltetésével, illetve korlátozásával a szovjet előrenyomulás mértékét a nyugatiak szabhatják meg. Ezeknek egyébként is nyilvánvaló érdekük, hogy a háború után ezt a Németország és a Szovjetunió közti területet saját politikai befolyásuk alatt és gazdasági segítségükkel a szovjettel szembeni észak-déli irányú gáttá szervezzék. A Szovjetunió, amely maga is a nyugati tőkés nagyhatalmak anyagi támogatására fog szorulni saját újjáépítésében, nem lesz abban a helyzetben, hogy akadályozhassa ezt.20 Különben is ott van hátában az angolszász hatalmak részéről szükség esetén aktivizálható Törökország.21

Magyarországnak e cordon sanitaire jellegű szigetelő sáv államainak együttesében kell megtalálnia a helyét. Különös beccsel bírhat aktív részvétele a „köztes-államok önálló erőtere” szervezésében, mint ezt egyes élesszemű megfigyelők, így Jacques Bainville, a győztes nagyhatalmak oldaláról is - már 1920- ban - felismerték, bírálva az első világháború utáni elhibázott békerendezést.22 Ezekben az államokban, de főleg Magyarországon és Lengyelországban, az egyszerre kétoldali - keleti és nyugati - veszélyeztetettség történelmi gyökerű pszichózisa erős; ez megkönnyíti az „önálló erőtér” konstrukció létrehozását, a „mindkét irányú önvédelem” álláspontja elfogadtatását.

Ha Magyarország kibontakozik német-csatlós szerepéből, s tisztikara megtisztításával, valamint a katonai vezetésben tapasztalható bizonyos anomáliák megszüntetésével fegyveres ellenállásra is felkészül egy esetleges német megszállással szemben, az még sikertelensége esetén is a végső megítélésben döntő mértékben javára válik.21 Csapatait szovjet földről visszavonván, ha egész hadereje felfegyverzését gyorsított ütemben fokozza, azt nemcsak az ország jelenlegi határai közt használhatná a társadalmi rend fenntartására, szélsőjobboldali puccs, vagy szélsőbaloldali anarchia meggátlására, hanem „rendet csinálhatna” azokon a Trianonban elvesztett területeken is - mindenekelőtt Erdélyben -, amelyeket még nem sikerült, vagy csak részben sikerült visszaszereznie, s amelyeket a német-csatlósság jellegében és intenzitásában legmesszebbre jutott rezsimek tartanak uralmuk alatt. Ilyen körülmények között a szövetséges nagyhatalmak nem emelnének kifogást az ellen, ha az idegen érdekek szolgálatában el nem fecsérelt, a saját nemzeti célokra megőrzött magyar .haderő a történelmi Magyarország alkalmas pillanatban rajtaütésszerűen elfoglalandó határain rendezkedne be „önvédelemre”.31 Bajcsy-Zsilinszky szerint elfogadhatatlan mini- malizmus lenne az etnográfiai elvvel beérni: Magyarországnak „történelmi hivatása” a Duna-medence birtoklása és népeinek védelme.2’ Ha most Magyarország nemzeti céljait a nyugati demokráciák kelet-közép-európai rendezési koncepciója keretében éri el, azzal a magyar tényező európai, sőt világjelentőségre tehet szert.

Mire a béketárgyalások. ideje elérkezik, átgondoltan kidolgozott részletes tervvel kell rendelkezni a soknemzetiségű Nagv-Magyarország egységes szerkezeti felépítéséről. Ez nem lehet többé az 1918 előtti: nem elégséges a vármegyerendszer, azt a Szlovákföldön, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken területi autonómiák létesítésével együtt kell alkalmazni, az ott élő magyarság érdekei448