Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Szili Ferenc: A cukorgyártás üzemi technológiája és az infrastruktúra a MIR kaposvári cukorgyárában (1894-1944)

A CUKORGYÁRTÁS ÜZEMI TECHNOLÓGIÁJA ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA A MIR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRÁBAN (1894-1944.)

SZILI FERENC

1. A cukorgyártás

Tanulmányunkban a répafeldolgozás és a cukorgyártás technológiáját, valamint a gyár infrastruktúráját mutatjuk be. Mind a technológia, mind pedig az infrastruktúra fejlődését, az 1901., az 1923. és az 1929-1930. évi rekonstrukciók tették lehetővé, amelyek elválaszthatatlanul összefonódtak a gyár műszaki fejlesztésével és kapacitásának a növekedésével is. Az alábbiakban ismertetett technológia és infrastruktúra valójában több évtizedes fejlesztés eredményeként jöhetett létre.

A cukorgyártás - mely lényegében a cukornak a répából történő kinyerését jelenti - bonyolult feladat. Ugyanis a répa a cukortartalom mellett más anyagokat is tartalmaz, amelyeket a feldolgozás során szét kell választani egymástól. Ez pedig csak több lépcsőben, igen sokrétű és összetett technológiai műveletek révén lehetséges. A répa hasznosságát a gyártás tekintetében elsődlegesen a cukortartalma határozza meg. A feldolgozás szempontjából az a kedvező, ha a répában minél több cukor és minél kevesebb az úgynevezett „nemcukor- anyagok” mennyisége.

A répa feldolgozását - a teljesség igénye nélkül - az alábbiak szerint ismertetjük. Meg kell azonban jegyezni, hogy az évtizedek folyamán a cukorgyár sokat fejlődött. Rekonstrukciókra került sor, új gépeket állítottak a termelésbe, de a technológia is változott, korszerűsödött. A technológia ismertetését ezért úgy végezzük, hogy az megfeleljen a tanulmány tárgyát képező időszaknak. A jobb áttekinthetőség érdekében a cukoroldali rész leírását a finomító figyelem- bevételével készítettük, bár az csak 1923-ban létesült.

A vasúti kocsikon és a mezei kisvasúton a gyárba érkező répa a répa- úsztatókra kerül, amelyek hosszú, földbe mélyített rézsútos oldalfalú silók. Az úsztatok, valamint az alsó részben végigfutó ,,U” keresztmetszetű csatornák a gyárépület felé lejtenek, hogy a répát a feldolgozó üzemrészbe úsztatva lehessen bejuttatni. A répa ily módon történő mozgatása egyszerű folyamat ugyan, de roppant vjzigényes. Az úsztatókból a répa - ahol már az első mosást megkapta - a mosógépbe jut, ahol a földtől és a magával sodort kövektől megtisztul. A mosóból a répát egy perforált lemezű rázó továbbítja a serleges felvonóhoz, miközben a piszkos víz a rázó furatain elfolyik.

43}